A Hős utca 15/b épület második emeletén 2004. december 20-án gázrobbanás történt. 

Ennek következtében több lakás lakhatatlanná vált, a függőfolyosók, gáz és elektromos vezetékek sérültek meg. 

Annak ellenére, hogy a társasháznak érvényes biztosítása volt, az önkormányzat és Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. állítása szerint, a biztosító által fizetett kártérítés nem fedezte a helyreállítási költségeket. 

Nem hivatalos forrásból származó információnk szerint nem zárható ki, hogy a biztosító a teljes kárt megtérítette. Arra vonatkozó írásos bizonyítékot, hogy a biztosító ténylegesen mit fizetett ki, a közös képviselő többszöri sürgetésük ellenére, a mai napig sem bocsátott a magántulajdonosok rendelkezésére. Ezek a dokumentumok állítólag az önkormányzatnál találhatók.

Az önkormányzat a mielőbbi helyreállítás  érdekében 2005-ben három alkalommal összesen 94.400.000 Ft HITELT nyújtott a társasháznak. 

A társasház elfogadta az önkormányzati hitel visszafizetését, ami ekkorra 98.411.460 Ft-ra emelkedett. Eddig arra sem érkezett válasz, hogy mi okozza a 4.011.460 Ft különbözetet.

Az önkormányzati hitel visszafizetését a 98.411.460 Ft figyelembevételével állapították meg 185,50 Ft/hó/m2 törlesztő részlettel öt év futamidőre. 

A hiteltörlesztés összegét  a Vagyonkezelő előterjesztésére 2005-ben, 93 Ft/hó/m2-re, futamidejét tíz évre módosította az önkormányzat.

Fentieket figyelembe véve a hitel visszafizetését az önkormányzat saját része után 2013. novemberében teljesítette úgy, hogy a társasháznak fizetendő hiteltörlesztést nem kellett megfizetnie, mert azt már a támogatás nyújtásakor előre megfizette.

A hitel visszafizetését a magántulajdonosok pedig 2014. januárjában teljesítették úgy, hogy a közös költségük megfizetésén felül fizették - és mind a mai napig fizetik - a 93 Ft/hó/m2 hiteltörlesztést is.  

Annak ellenére, hogy a magántulajdonosok hiteltörlesztési kötelezettsége 2014. januárjában lejárt, a hiteltörlesztést megszüntető határozat hiányában, mind a mai napig, havonta a közösköltséggel együtt fizetik a társasháznak a hitel törlesztő 93 Ft/hó/m2-t is, ami 2019. június 30-ig 24.355.284 Ft vagyoni hátrányt okozott a magántulajdonosoknak. 

Amikor a társasház közgyűlésén ezt a kérdést felvetettük, mindig kitérő választ kaptunk a hiteltörlesztés határidejének lejáratára vonatkozóan.

Megítélésünk szerint teljesen szabálytalan és visszaélés alapos gyanúja merül fel amiatt, hogy a társasház könyvelésében (egyszeres könyvvitel) és beszámolóiban nem követhető nyomon sem a tulajdonosok hitelvisszafizetése, sem pedig az önkormányzat kompenzációja.

A rendezetlen állapot és a zavaros elszámolás miatt az sem kizárt, hogy az önkormányzat a társasház közös képviselője közreműködésével, újból, immár a közösköltség csökkentésével, kompenzálja (lelakja) a teljes hitel összegét (a 98.411.460 Ft-ot), tehát azt az 53.847.000 Ft-ot is, amely eredetileg is az  önkormányzatot terheli. 

Ezzel  az önkormányzat további  53.847.000 Ft vagyoni hátrányt okozhatott a magántulajdonosoknak, így gyakorlatilag jogtalanul a teljes támogatási összeget a magántulajdonosokkal fizettethették meg.

Tekintettel arra, hogy az önkormányzat 2012. január 1.-től 2019. június 30-ig 73.319.590 Ft-ot kompenzált az őt terhelő közös költségből, ezzel a társasház súlyos likviditási helyzetbe került. Nagyrészt emiatt, a társasház nem tudott eleget tenni a közműfizetési kötelezettségeinek, amit ennek következtében késedelmi kamat, továbbá több mint 60 millió Ft végrehajtási költség is terhelt, amit a társasháznak, további vagyoni hátrányt okozva kellett megfizetni.

Miután a magántulajdonosok többszöri kérése ellenére a társasház közös képviselője nem bocsátotta rendelkezésre a fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatos alapos elszámolást és bizonylatokat, a fenti események bűncselekmények gyanúját vetik fel. 

Az önkormányzat 2012-től a gázrobbanás kapcsán nyújtott hitel teljes mértékű, újbóli „lelakásával” szisztematikusan  lehetetlen likviditási helyzetet teremtett a Hős utca 15/a-b társasházban, amiben a társasház megalakulásakor is többségi tulajdona volt. A médiában és egyéb kommunikációiban pedig folyamatosan az ott élők rossz fizetési morálját hangsúlyozta, amivel maga generálta a Hős utcai lakók stigmatizálását. Úgy állította be az ott élőket, mint akik semmirekellő, a társadalom nyakán élősködő, nem kívánatos személyek, akiket száműzni kell Kőbányáról, de még Budapestről is.

Az önkormányzat nem volt kíméletesebb a mélyszegénységben élő bérlőivel szemben sem.  2013-tól folyamatosan, évente 20 – 40 bérlő bérleti jogviszonyát szüntette meg kilakoltatásokkal.  A felmondott bérleti szerződések helyett újat nem kötött, a lakásokat lefalazták. 2018.-ban összesen 36 határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő elhelyezéséről kellett az önkormányzatnak gondoskodni, amit szintén törvénysértő módon valósított meg, mert a határozatlan idejű bérleti szerződéseket felmondta és helyettük határozott idejű szerződéseket kötött.

A 2014 - 2015-től súlyossá váló droghelyzet kapcsán sem tette meg az önkormányzat a tőle jogosan elvárható szükséges intézkedéseket. Egészen 2017-ig nem történt semmi, amíg az 1-es villamos vonalán történtek nem kaptak nagy nyilvánosságot. Ezt követően járőröző rendőrökkel vették körül a Hős utca 15/a-b épületeket, ami az ott élők életét keserítette meg napi szinten, de droghelyzet vissza szorítását nem szolgálta. Ami jelentős javulást hozott a Hős utcai drogelosztó központ felszámolásában, azok a rendőrségi razziák voltak, melynek során a dílerek többségét előzetes letartóztatásba helyezték. Ezen túlmenő átgondolt, érdemi intézkedés a droghelyzet felszámolására sem a Hős utcában, sem pedig Kőbánya viszonylatában nem történt.

Image by Clker-Free-Vector-Images from Pixabay