A Kontúr Egyesület és a Hős utcai lakók 2018. május 4-én sajtótájékoztatót tartottak a Hős utcában, mivel még mindig kiszivárgott hírekből és a napilapokból tájékozódnak, ráadásul kiderült a Népszava cikkéből, hogy a helyszínre a TEK kíván sportkomplexumot létrehozni, illetve egy zárt testületi ülésen döntöttek arról, hogy kisajátítási eljárást indítanak a Hős utcai lakókkal szemben, ha nem sikerül megállapodniuk.
A sajtótájékoztatóról a Mérce tudósított:
Nagyon alapos összefoglalót a 10Kerkult újságírója Oszvald György írt cikket, melyből a legfontosabb részeket az alábbiakban kiragadtuk:
....A Kontúr Egyesület 2014 óta tart gyerekfoglalkozásokat ezen a helyen, s már 2015-ben, az antiszegregációs program kapcsán jelezték az önkormányzatnak, hogy ha szeretnék felszámolni az eléggé visszás állapotokat, akkor szükség van egy rövid és egy hosszú távú felmérésre, melyekhez szükséges forrásokat rendelni.....Urbanovszky Zsuzsa elmondta, jelenleg a Hős utcában 200 háztartás van még jelen, ebből 50 lakás önkormányzati tulajdon. „Közülük 5-6 család kapott eddig cserelakást, de az elköltözésük azóta is várat magára” – közölte. Az elmúlt hónapban három család bérleti szerződését vonta vissza az önkormányzat, s őket a Tárna utcában, illetve a Szállás utcában kívánta elhelyezni, de ez csak terv maradt, mert nem tudta az „új” lakásokat felújítani, s ezért a családoknak maradni kell a Hős utcában...
Mihály Bulcsú a Kontúr önkéntese szociális aspektusból közelítette meg a Hős utcai helyzetet.
– A Hős utcával kapcsolatban sok minden elmondható és sok minden nem. Egy viszont biztos, a Kontúr Egyesület jelen van a Hős utcában, a gyerekeken keresztül jelen van a családok életében. Látjuk a telep felszámolása miatt valószínűleg tudatosan bizonytalanságban tartott lakókat, látjuk a lakótömbök tudatos elszigetelését, a sajtó tudatos manipulációját, hogy az itt lakókat mind egy kalap alá véve érdemtelennek, bűnözőnek tartsák – mondta.
Ellenpontként tette hozzá, hogy több éve járnak ide, s nem érte őket semmilyen atrocitás, bántalmazás, még „rossz szót is alig kaptak”.
Javasolta, hogy akit érdekel a Hős utca története, keresse fel a Kontúr blogját a honlapjukon, s kövesse a történéseket.
Mihály Bulcsú súlyos szavakkal minősítette az önkormányzati álláspontot.
– Megdöbbentő számunkra, hogy a Kőbányai Önkormányzat elutasít mindenkit, amikor pontosan tisztában van azzal, hogy a kerületi szociális ellátó rendszer döbbenetes hiányokkal küzd. Jelenleg nincs más egyesület rajtunk kívül, amellyel érdemben kommunikálni tudna. Mégsem hajlandó velünk szóba állni. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy dolgozó, lakni akaró embereket ismertünk meg, akikről az önkormányzat – a mi ismereteink szerint – szakértők, szociális munkások bevonása nélkül, zárt ülésen dönt a lakhatásuk kisajátításáról! – fejtette ki.
Végezetül köszönetet mondott Tóth Balázsnak, aki egyetlenként állt velük szóba, s képviselte a Hős utcai lakosok érdekeit. Felszólította az önkormányzatot a párbeszédre, s hogy kövesse érdemben az itt lakók sorsát.
Kormos Márta azt mondta, hogy „mi vagyunk a Hős utcai lakosok, akik nem tudják, mi lesz a jövőjük.” Amit tudnak, azt is csak a médiából, hogy az önkormányzat megkapta a kért 2,1 milliárd forintot. A március 22-ei testületi ülésen ott álltunk megfürödve, elvették a szót tőlünk és megint nem tudtunk meg semmit – panaszolta.
Elmondta azt is, hogy amikor idejöttek lakni, sokkal jobb volt a környezet, s úgy hiszi, hogy a jelenlegi állapotokat a nemtörődömség okozta.
– Nem mindig azokat lehet felelőssé tenni ezért, akik itt laknak. Vannak, akik a héttérből szurkolnak, hogy ilyen körülmények kialakuljanak. Mi nem ezek vagyunk, mi lakni szeretnénk! Azt is szeretnénk, ha az önkormányzat meghallgatna minket, hogy mi hogyan szeretnénk rendezni a lakhatásunkat. Mi is tisztességes adófizető állampolgárok vagyunk, és lakni szeretnénk, emberhez méltó körülmények között – zárta mondandóját.
Sárdi Gergely azt hangsúlyozta, hogy itt nem csak bűnözők élnek, de rendes családok is. Panaszolta, ha gyerekeik megkérdik őt, mi lesz jövőre, hová mennek lakni, nem tud rá felelni.
– Azt üzenném a polgármester úrnak, hogy ő egy megválasztott képviselő, mi választottuk őt meg, s az lenne a dolga, hogy minket képviseljen. Teljesen hihetetlennek tartom, hogy másfél év után sem hajlandó arra, hogy eljöjjön hozzánk, s elmondja, mi lesz velünk? Semmiféle tájékoztatást nem ad nekünk. Olyan helyzetbe akarnak minket belekényszeríteni, amiről nem adnak semmiféle felvilágosítást – szólt Sárdi úr üzenete.
A sajtótájékoztatót követően több Tv is lehozott a kialakult állapotokról szóló riportot:
Célpont: Gettómilliomosok: https://www.youtube.com/watch?v=ZmjmzOOPXMY&feature=youtu.be
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/apropenzert-tenne-ki-a-hos-utcai-lakosok-szuret-az-onkormanyzat-2460642
Aztán jött az önkormányzat válasza, sajtótájékoztatója május 31-én:
Kovács Róbert Kőbánya polgármestere 1 órán keresztül foglalta össze a szociális bérlakásokkal kapcsolatos tudnivalókat. Az utolsó fél órában a sajtó kérdéseire válaszolt Kovács Róbert.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy a lakások piaci értékről még nem tudnak semmit mondani ők 3-5 millióra becsülik. Elhangzik továbbá, ami ugyancsak téves információ a részéről hogy "szinte nincs olyan lakás a Hős utcában, ahol ne lenne 2 millió forintos jelzáloghitel 1-1 lakáson, de beszélhetünk 5 millióról is meg 200 milliós nagy tartozásról is. Ez a tulajdni lapon jól láthatóak és jól követhetőek." Újságíróknak elismeri, hogy keresik a jó gyakorlatokat, hogy más önkormányzatok miként tudták megoldani hasonló szegregátumok felszámolását. Itt említi, hogy tárgyalnak az EMMI illetékes főosztályával, illetve említi az ózdi és a miskolci gyakorlatot. Érdekesség, hogy utóbbi önkormányzati gyakorlatot még az Alapvető Jogok Biztosa is vizsgálta egy jelentésében, hogy mennyire jogszerű az önkormányzat gyakorlata. Íme a bevezető mondat az AJBH honlapjáról:
Miskolcon olyan jogszabályi felhatalmazás nélküli, megfélemlítő hatású, razziaszerű közös hatósági ellenőrzési gyakorlatot alakítottak ki, amely a tisztességes eljáráshoz, a magánszférához és a jogorvoslathoz való jogot, valamint az egyenlő bánásmód követelményét is sérti. Ezek megállapítása mellett az ombudsman és helyettese a törvénysértő helyi rendszabályok hatályon kívül helyezését, a miskolci szegregátumok helyzetének, a kilakoltatások és a hajléktalanná válás problémáinak hosszú távú megoldását kérve a miskolci önkormányzathoz és a szaktárcákhoz fordult ajánlásaival.
A kisajátítási eljárásokról Szabó Krisztián az önkormányzat jegyzője elmondta, hogy az önkormányzat értékbecslést végez, s ezt követően megteszik az ajánlatokat. Aki a vételi ajánlatot nem fogadja el és az önkormányzat más módon sem tud megegyezni az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatban, akkor kisajátítási eljárást fog indítani az önkormányzat. Mindez azt jelenti, hogy a magántulajdonjog megszerzésének és közcél érdekében az eljáró kormányhivatal hatósági eljárás keretében fog döntést hozni, azaz megállapítja a kisajátítás tényét és megállapítja a kártalanítási kötelezettséget. Azt az összeget, amelyet az önkormányzatnak ki kell fizetnie a tulajdonos részére, s hozzá teszi, hogy van helye jogorvoslatra.
Ami összességében érezhető, hogy az önkormányzat nem teljeskörűen tájékozott a Hős utcában élők helyzetével kapcsolatban, s elsősorban a szerhasználó, deviáns emberekként tekint az ott élőkre. Szabó Krisztián mondanivalóját is kilehetne egészíteni egy-két plusz információval, amelyet ugyan csak tartalmaz a kisajátítási törvény.
Befejezésül álljon itt az Index népirajza a Hős utcáról.