Hős utca hangjai

Volt szemét, nincs szemét. Lesz szemét?

2019. február 27. 17:25 - hosutcahangjai

Az önkormányzat szerényen hallgat arról, hogy a múlt hét folyamán (állítólag) 391 köbméter* szemetet szállított el a Hős utca 15. A és B épületének belső udvarairól, illetve a két épület közti udvarról, a területeket fertőtlenítette és rágcsálóirtó dobozokat helyezett ki az épületekben.

*Weeber Tibor, alpolgármesternek, a X.ker Kőbánya
Facebook-csoportban tett kijelentése alapján.

weeber.jpg

Értesüléseink szerint a közelmúltban több helyről is jelezték a kőbányai önkormányzat felé, hogy a Hős utcai telepen veszélyes mennyiségben halmozódott fel a hulladék. Az egyik lakó az ÁNTSZ-nél is bejelentést tett. Sajnálatos, ha az önkormányzat csak a kilátásba helyezett bírság és felelősségrevonás hatására döntött úgy, hogy felszámolja az akut problémát.

Mindenesetre ezután gyorsan cselekedtek és mi örülünk, hogy végre fellélegezhettünk és egyelőre nem kell koszos pelenkákat és rohadó ételmaradékot zabáló patkányokat kerülgetnünk, de

továbbra is követeljük hogy az ilyen, félévente tartott, látványos takarítóakciók helyett állítsák vissza a társasházban a rendszeres takarítást!

Ez – a Belügyminisztériummal által kiadott támogatói okirat alapján - az önkormányzat olyan deklarált feladata, melyhez szerencsére még a szükséges pénzösszeg is rendelkezésére áll. (A helyzetet csupán látszólag bonyolítja, hogy a takarítás megrendelése a vagyonkezelő resztorja, hiszen társasházunk vagyonkezelője a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt., aminek a tulajdonosa a kőbányai önkormányzat.) Mégis mire várunk még?

Vannak ám azért további kérdéseink is.

Például, hogy ha a most elszállított hulladék – ahogy azt a vagyonkezelő levélben is elismerte – potenciálisan veszélyes volt,

hogy hagyhatták, hogy ebben éljünk hónapokon át?

Feltételezzük, hogy régóta tisztában voltak a problémával, hiszen a polgármester állítása szerint munkatársai naponta többször is jelen vannak a telepen (a lefalazott lakásokat ellenőrizni), és elképzelhetetlen, hogy a szeméthegyek számukra láthatatlanok voltak. Miért csak az ÁNTSZ-hez beérkezett lakossági bejelentés után kezdtek intézkedni?

Mégis mire fizetjük a több mint 11 000-35 000 forintos közösköltséget? Rózsadombi lakásokban nincsenek ekkora költségek! Nálunk pedig még takarítás és világítás sincs. (Elemlámpa vagy mobiltelefon fényénél botorkálunk haza a munkából a lépcsőházakban…)

Ha már szóba került a pénz: jogunk van tudni, hogy

mennyibe került pontosan a mostani takarítás, illetve milyen forrásból lett finanszírozva.

Az önkormányzat saját költségvetését terhelte vele és emiatt ne adj’ isten a kőbányai lakosoknak nyújtott szolgáltatásokra, programokra, kőbányai fejlesztésekre szánt összeget csökkentette vagy – logikusan és helyesen - a Hős utcai helyzet megoldására kapott 2,1 milliárd forintos belügyminisztériumi támogatás, takarításra elkülönített részéből fordított erre?

Utóbbi fennállása esetén visszakanyarodnánk a korábbiakra: mikor állítják vissza az – értelmezésünk szerint szintén a megítélt támogatás részét képező - rendszeres takarítást a telepen?

Tudjuk persze, hogy szemetelésre rendszeres takarítás mellett is lehet számítani. Tény, hogy az itt élő, jogcím nélküli lakásfoglalók (kb. 25-30 lakás, ahol gyakran sokgyerekes családok élnek) egy csoportját, bizonytalan helyzetüknél fogva nem érdekli más, csak a nap túlélése, a napi betevő megszerzése (olykor bármi módon). Nem érdekli őket a környezetük, nem becsülik a rendet, tisztaságot, de nem is érzik magukénak a házat, hiszen nem fizetnek a lakhatásért semmit: sem lakbért, sem közös költséget, sem víz- gáz-, villanyszámlát. Ezt az önkormányzat hosszú évek óta tűri, a rendes lakók kárára.

Mikor találnak végre megoldást az illegális lakásfoglalók problémájára?

Mik a szándékaik ezekkel a lakókkal? Hogyan kívánják elérni, hogy ne szemeteljenek? De nehogy már a telepen dolgozó civilekre mutogassanak (ahogy tette azt legutóbb levelében a vagyonkezelő)! Már csak azért sem pár hónapon belül menniük kell, a bérleti szerződésüket a vagyonkezelő felmondta és tárgyalni sem hajlandó a folytatásról.

Ugye nem az a szándékuk azzal, hogy hagyják, hogy időről időre ilyen tarthatatlan állapotok alakuljanak ki a Hős utcában, hogy térdre kényszerítsék azokat a magántulajdonosokat, akik nem hajlandók olyan áron eladni az önkormányzatnak a lakásaikat, amiből Pesten egy komfortosabb kutyaólat sem tudnának venni! Ugye nem…

Végezetül kérjük, elégítsék ki tudományos-fantasztikum iránti kíváncsiságunkat és árulják el, mégis hogyan vesztette el a hulladék a takarítás során veszélyes jellegét! Tudniillik a vagyonkezelő a hulladék veszélyessége okán nem javasolta, hogy a lakók takarításba kezdjenek (levele itt olvasható), egy napon, munkából hazafelé jövet mégis mit látunk?

Hős utcai lakók szedik (bérmunkában, fejenként 20 000 forintért) a szemetet, maszk és mindenféle védőfelszerelés nélkül!

Lenyűgöző, hogy olyan csodaeszközök birtokában vannak, amikkel a veszélyes helyzetek egy suhintásra ártalmatlanná szelídülnek! Várjuk, hogy azokat az egész emberiség szolgálatába állítsák, hogy ez a világ jobb hely legyen!

Nincsenek illúzióink afelől, hogy a kérdéseinkre kapunk-e választ, hiszen az önkormányzat eddig sem igen állt szóba velünk. De úgy sejtjük, figyelemmel kísérik a blogunkat, ezért kötelességünknek érezzük itt is hangsúlyozni:

ha nem állítják vissza rendszeres takarítást, ha továbbra is megágyaznak a lakókörnyezettel szembeni igénytelenségnek azzal, hogy nem állítják vissza a világítást a lépcsőházakban, ha nem találnak megoldást azoknak a lakóknak a helyzetére, akik a szemét felhalmozásáért felelősek, borítékolható, hogy rövid időn belül újra ilyen, ha nem még súlyosabb szeméthelyzettel állunk majd szemben!

 

 

Szólj hozzá!

Szemétbe fojtja a Hős utca lakóit az önkormányzat

2019. február 18. 17:19 - hosutcahangjai

2017 áprilisa óta nincs takarítás a Hős utca 15. alatti társasházban. Mostanra szó szerint térdig gázolunk a szemétben. Rohadó ételmaradványok, bűzlő pelenkák, törött bútorok növekvő halmaival szembesülünk nap, mint nap. Az időjárás enyhülésével a patkányok és csótányok minden eddiginél nagyobb inváziója várható. A Kőbányai Vagyonkezelő is elismerte, hogy a hulladék „potenciális veszélyforrás”.

Elegünk lett és önkéntes takarítóakció szervezésébe kezdtünk. Azonnal leállítottak bennünket.

szemet.jpg

 Ki a felelős ezért?

„A társasház működésképtelensége miatt a takarítás és az épület környezetének rendben tartása is folyamatos önkormányzati feladat.” – áll abban a támogatói okiratban, melyet a Belügyminisztérium a kőbányai önkormányzatnak csaknem egy évvel ezelőtt kiadott.

Folyamatos takarítás viszont azóta sincs.

Kétségtelen, hogy a lakók egy csoportja a környezetére kevésbé igényes (hogy ennek mi lehet az oka, arról is van véleményünk) és a közös terekben halmozza fel a szemetet. Az is tény azonban, hogy jelentős számban élnek itt olyanok is, akik tisztaságra vágynak, otthonaikat és környezetüket rendben tartják. Mitöbb, közel 50 olyan háztartásról tudunk, amelyben a mai napig rendesen fizetik az – elvileg takarítást is magában foglaló – havi 11.000 vagy 31.000 (!) forintos közösköltséget!

A Hős utcai lakókkal kapcsolatos bármilyen általánosítás ezért vérlázítóan etikátlan. Az önkormányzat felelőssége pedig a súlyos helyzet megoldásában akkor is vitathatatlan tény, ha úgy gondolja, megtalálta a bűnbakot.

Az önkormányzatnak nem csak morális kötelessége, de előírt feladata is megvédeni az itt élőket, köztük gyerekeket és azokat a lakókat, akikkel szemben nem lehet panasz, attól a közegészségügyi kockázattól, amit a felhalmozódó szemét hordoz.

Pénz lenne rá

A Belügyminisztérium által a kőbányai önkormányzatnak megítélt jelentős, vissza nem térítendő támogatásnak részét képezi „a társasház közös udvarának és közvetlen környezetének folyamatos rendbentartása, a hulladékelszállítással kapcsolatos költségek” fedezése.

Ahogy a társasházi tartozások megfizetése is, ami a takarítás visszaállításának feltétele lehet.

Nem értjük, mi az akadálya annak, hogy újra szemétmentes legyen a lakóhelyünk, ha a rendszeres takarításhoz szükséges pénz rendelkezésre áll!

A folyamatos takarítás egész éves költsége korábban 2.400.000 forint volt. Az önkormányzat, saját bevallása szerint 2017 nyarán ennek az összegnek közel a tízszeresét, 23.000.000 forintot költött el egyetlen nagytakarításra, amire éppen a takarítás beszüntetése miatt kényszerült. Ebben sem látjuk a logikát.

Elegünk lett!

Lakók egy csoportja egy közösségi beszélgetésen úgy döntött, takarítóakciót szervez. Félnek, hogy az elképesztő mennyiségű rohadó szerves hulladéktól megbetegszenek ők vagy a szeretteik, elegük lett abból, hogy mocsokban kell élniük, hogy a környezetük miatt őket is hátrányos megkülönböztetés éri.

Meg akarták mutatni, hogy a vannak a Hős utcának olyan lakó, akik rendre és tisztaságra vágynak, fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy alapvető emberi jogok, gyermekjogok sérülnek azzal, hogy embereknek ilyen körülmények között kell élniük.

szemet1.jpg

Ehhez a Kontúr Egyesület, mint a telepen működő egyetlen civilszervezet segítségét kérték.
A Kontúr levélben kérte a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. támogatását és a takarításhoz szükséges eszközök, konténerek biztosítását.

A Vagyonkezelő válaszát teljes terjedelmében közöljük:

Tisztelt Cím!

Hivatkozással a részemre 2019. február I2. nap1án 9:52-kor, elektronikus úton küldött megkeresésükre, az alábbiakról tájékoztatom.

Társaságunk már több - ezidáig mindösszesen 3 alkalommal elvégezte, illetve elvégeztette a Hős u. 15/A-B szám alatti ingatlanok (a továbbiakban együtt: Ingatlan) közös használatú részeinek, illetve közvetlen környezetének teljes lomtalanítását és takarítását. Mindezek során eddig - összesen - 58 m3 veszélyes, továbbá 871 m3 kommunális- és zöld hulladékot, illetve építési törmeléket szállítottunk el, valamint kicseréltünk 516 m3 szennyezett talajt és fertőtlenítettünk 2260 m2 területet. Kétségtelen tény, hogy ez sajnálatos módon és elsősorban egyes lakók magatartásának köszönhetően nem volt elegendő, ezért már intézkedtünk a lomtalanítás és takarítás ismételt, szakemberek közreműködésével biztonságos és szakszerű módon történő elvégzése iránt, kiegészítve a feladatot a rágcsálók irtásával is. Az említett munkálatok Társaságunk általi elvégzése a takarításra irányuló kezdeményezésüket eleve okafogyottá teszi, ezért - figyelemmel egyúttal a bevonni kívánt lakókat a feladat elvégzésével összefüggő, potenciálisan veszélyeztető egészségügyi kockázatokra is - nem javasolom a szemétszedési akciójuk megtartását.

Az előzőekre tekintettel tisztelettel javasolom és kérem is, hogy az ingatlan közös használatú részeinek, illetve közvetlen környezetének tisztaságával kapcsolatban közhasznú tevékenységüket a jövőben szíveskedjenek inkább a megelőzésre, azaz a lakók tisztaságtudatos és rendszerető szemléletének kialakítására irányítani. Biztos vagyok abban, hogy tevékenységeink ilyen módon történő összehangolása esetében kiküszöbölhetővé válik mind a szakszerűtlen hulladékgyűjtésből eredő minden potenciális baleset vagy fertőzés, mind pedig a kommunális és egyéb (esetenként kifejezetten veszélyes) hulladék újraképződése az Ingatlan területén.

Megértésében és együttműködésükben bízva kérem a fentiek szíves tudomásulvételét!


Budapest, 2019. február 13.

Tisztelettel:

Szabó László
vezérigazgató

A Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. tehát elismeri, hogy a házainkban felgyűlt hulladék veszélyes. Óva intenek attól, hogy szakszerűtlen hulladékgyűjtésbe kezdjünk, mert fennáll a baleset- és fertőzés veszélye.

Ezek után teljes joggal követeljük, hogy az – önkormányzati tulajdonban lévő – vagyonkezelő mielőbb szedesse össze a szemetet, ha már nekünk nem engedi. Követeljük továbbá, hogy az önkormányzat rendelkezésére álló pénzösszegből állítsák vissza a rendszeres takarítást, megelőzendő a szeméthelyzet jövőbeli hasonló elfajulását.

Ezúton kérjük továbbá, hogy ne javasolják a Kontúr Egyesület számára újabb feladatok vállalását, mert attól tartunk, hogy jelenlegi – sok esetben az önkormányzat helyett, önkéntesen folytatott – tevékenységeik mellett erre nincs kapacitásuk. Nagy veszteség lenne, ha a szemetelő lakók szemléletformálására irányuló jelentős pluszfeladatok vállalásával számunkra és a gyerekek számára rendszeresen nyújtott segítségüket lennének kénytelenek háttérbe szorítani.
Arról nem is beszélve, hogy az egyesület tevékenységeinek folytatása eleve nehézségbe ütközik úgy, hogy helyben működő közösségi terük bérleti szerződését a vagyonkezelő április 30-i hatállyal meg felmondta. Ezzel Szabó László, vezérigazgató úr pontosan tisztában van, hiszen a bérleti szerződés felmondását ő írta alá.

 

Szólj hozzá!

SZEGÉNYSÉGI BIZONYÍTVÁNY

2019. február 10. 20:21 - hosutcahangjai

Az ellehetetlenítés újabb módja

A Kőbányai Vagyonkezelő, mint a Hős utca 15/A-B társasház közös képviselője, most újabb ökölcsapást mért a lakóközösségre. A 2019. január 30-án kiküldött tértivevényes levelük értelmében, a társasház anyagi helyzetére történő hivatkozással, megszüntetik a sárga csekken történő közösköltség befizetések fogadását.

A tértivevényes értesítést anyagi helyzet ide, anyagi helyzet oda, minden Hős utcai lakónak, – azoknak is akik átutalással fizetnek - költségeket nem kímélve, kétszer küldte ki tértivevényesen a vagyonkezelő, mert az első levélben téves bankszámla számot közöltek. Mindez közel 100.000 Ft-jába került a Társasháznak.

tarsashaz.png

 

Közösségi beszélgetésen átbeszélve a lehetőségeket a református cigány misszió munkatársa bevállalta, hogy megelőlegezve elindítja a lakóknak szükséges sárga csekkek beszerzését. A dolog egy jognyilatkozaton hiúsult meg, amelyet a Magyar Posta felé kellett volna teljesíteni. Ezt a nyilatkozatot kizárólag a társasház tehette volna meg, amit a fentebb említett levelükre hivatkozva, a héten elutasítottak.

A társasház közgyűlése, 2018. novembertől, a többségi tulajdonos önkormányzat kezdeményezésére és szavazatával, a közös költséget közel 50%-kal felemelte. Ennek értelmében a vízórás lakások 11.440 Ft-ot + felújítási költséget (kb. 1000 Ft) a vízóra nélküli lakások 31.460 Ft-ot + felújítási költséget fizetnek. Mindezért a magántulajdonos lakók gyakorlatilag semmit nem kapnak, hiszen a közös világítás és a takarítás után  most még a sárga csekk befizetés lehetőségét is megszüntették, ami havi kb. 10 ezer forint kiadást jelent a társaháznak.

 Mindeközben a társaház kezelője, beleértve a magát oly nagyra tartó többségi tulajdonos önkormányzatot, továbbra sem intézkedik a tulajdonát képező lakások önkényes elfoglalóival szemben. Eltűri, hogy ezek a semmilyen költséget nem fizető emberek bitorolják a tulajdonát, hatalmas károkat okozva a jogszerűen ott élő és a költségeit fizető szomszédoknak.

 Az önkormányzat a 2,1 milliárd forint állami támogatásból 200 millió forintot különített el a Támogatói okiratban foglaltak alapján - „A megvásárolt ingatlanok terhei sor az üres és megüresedő lakások nyílászáróinak falazásával, őrzésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos költségek kalkulációját, a társasház közös udvarának és közvetlen környezetének folyamatos rendbentartását, a hulladékelszállítással kapcsolatos költségeket tartalmazza.” – erre a célra.

Kérdezzük:

  1. A közös képviselő hogyan képviseli a társaházat, amikor a többségi tulajdonos önkormányzat több tízmillió forinttal tartozik a társasháznak?
  2. Miért nem képes az önkormányzat a társasház közműtartozását rendezni, ha már ennek fedezetét 2018. májusában rendelkezésére bocsátotta a kormány?
  3. Nem elég, hogy a Hős utcában élő szegény embereket egyetlen vagyonukból, a 25 - 31 m2-es lakásukból akarják kiforgatni, az életüket még további esztelen intézkedésekkel is meg kell keseríteni?
  4. Hol vannak azok a felelősök, akik hűtlen vagyonkezelésükkel idáig hagyták süllyedni a társasház anyagi helyzetét?

 

51631906_2218655341687887_7971550736934764544_n.jpg

Szólj hozzá!

Kőbányai közmeghallgatás 3. rész

2019. január 27. 16:45 - hosutcahangjai

Vita a Hős utcai lakások áráról

Az ingatlanok áráról tavasz óta vitatkozunk. Az önkormányzat mindig azt hajtogatja, hogy nem kínálhatnak többet a piaci árért, az itt lévő lakások ennyit érnek, és szigorúan köti őket az állammal kötött megállapodás.

Nos, az állammal kötött Támogatási Okiratban 7 millió forint van betervezve lakásonként. A maradékot, ha nem erre költik, vissza kellene adniuk. Tehát, bár kapott az önkormányzat lakásonként 7 milliót a kártalanításunkra, inkább visszaadja az államnak, csak nehogy nekünk adja? 

Másrészt:

Nem a piacon vagyunk. Maga a polgármester mondta, hogy kb. 2010 óta arrafelé tendálnak a folyamatok, hogy a Hős utcát előbb-utóbb szanálják. S több mint egy éve biztosan tudni lehet, hogy le fogják bontani. Ki adna jelentős összeget egy lakásért, amit teljesen biztosan le fognak bontani max. egy év múlva?!

Ezek nem piaci viszonyok, Polgármester úr! Ha biztos lenne, hogy a maga házát holnap lebontja valaki, akkor azért sem kínálna senki pár fillérnél többet!

Igazi piaci viszonyok - amit Önök ellehetetlenítettek -  közt a lakásaink 2018. nyári értékbecslés szerint 10,9 és 11,9 milliót is érnének, erről értékbecslés áll rendelkezésünkre ami egyenként 24 oldal.

És amit még fontos megjegyeznünk, hogy a ház Alapító Okiratában az áll, hogy a 9000 négyzetméter, amelyen ez a két ház áll, az osztatlan közös tulajdon. Tehát legyenek szívesek ezt is figyelembe venni! Tehát hiába mondogatják Önök, hogy ilyen értékbecslést készíttetni bűncselekmény. Nem ülünk fel a fenyegetésnek! 

Szívesen megmutatjuk, ahogy a közmeghallgatáson is elmondtuk, de íme csak egy részlet a majd 30 oldalas értékbecslésből:

osszehasonlito_ar.png

A maguk értékbecslését viszont még nem látta senki. Önök is elmondták, hogy csak 3 értékbecslés történt, ami eleve röhejes, hiszen vagy másfélszáz lakásról beszélünk, amelyek különböző állapotúak. 

A többi „értékbecslés” vagy úgy történt, hogy megjelent a lakóknál dr. Tóth Erzsébet, az önkormányzat munkatársa, két rendőr kíséretében, néhol bement a lakásba, néhol csak megállt az ajtóban, közölte hogy kb. 4 milliót tudnak fizetni, ezt nem volt hajlandó írásba adni, majd elviharzott.

Önök eddig csupán 30 lakónak adtak írásban is árajánlatot. Az egyikőjük elmondta, hogy se értékbecslő se az önkormányzattól soha, senki nem járt a lakásában. Neki is 4,5 milliót ajánlottak az ingatlanáért.

Hiába mondják Önök, hogy igyekeznek együttműködni meg párbeszédet folytatni, ha van, akit még annyira se méltattak, hogy két rendőr kíséretében az ajtóból odavessék, hogy mennyit ér a lakásuk. Bár a polgármester úr állítása szerint mindenkivel tárgyaltak már, valójában mindez nem igaz, hiszen a fentieken túl előfordult olyan is, hogy az egyik tulajdonost telefonon hívták fel, közölték, hogy 3,8-4,2 milliót tudnak adni lakásonként a magántulajoknak, és ezt mondja meg a többieknek is. Telefonon üzengetnek, hogy mennyit ér a lakásunk! Még csak rá se pillantott senki!

Nagyon meg volnánk lepve, ha ez valóban a jogszabályok szigorú betartása lenne.

Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy nem készül minden lakásról értékbecslés, s az hogy ezeket nem kapják meg a lakók írásban.

Önök az összes lakás értékbecslésére kaptak pénzt, másra ezt a pénzt nem költhetik, max a sorok között átcsoportosíthatják. (Hozzátesszük, hogy a 2,1 milliárdból még erre sem költöttek az atlatszo.hu szerint.) 

De mindez mindegy is volna, mert ennyi pénzért ma nemcsak Budapesten nem lehet lakást venni, de még megyeszékhelyen se nagyon. Mondják, hogy nem muszáj mindenkinek Budapesten lakni. Hát muszájnak nem muszáj, de munkalehetőség itt van, a családunk itt van, a barátaink, akik segíteni tudnak, ha bajban vagyunk, itt vannak. Nem véletlen mondja annyi szakértő, s ezt a Kontúr egyik önkéntese el is mondta a közmeghallgatáson: aki elfogadja ezt a 4-4,5 millió forintot, abból pár éven belül nagy valószínűséggel hajléktalan lesz.

„Miért ilyen kegyetlenek?” – kérdezte az egyik kontúros.

„Mit tettek a Hős utcaiak azért, hogy ezt kiérdemeljék? Olyan együttműködő emberei voltak ők Kőbányának, a társadalomnak, hogy hogy most joggal kinyújthatják a kezüket és kérhetnek több millió forintot?” – kérdezte a polgármester.

Elmondanánk, Polgármester úr, hogy rettenetesen előítéletes, és mondhatuk azt is, hogy Ön nem ismeri a magántulajdonosokat. Elmondjuk Önnek, hogy vannak, akik azért költöztek ide, hogy dolgozhassank, a fővárosba jöttek, hogy munkahelyet találhassanak, és itt megvették azt a lakást, ami a pénzükből tellett, így kerültek ide. De vannak olyanok is, akik eleve budapestiek és élethelyzetük (pl. válás, devizahitel) arra kényszerítette őket, hogy itt vegyenek lakást. S most maguk 4,2 millió forintot, vagyis a biztos hajléktalanságot ajánlják cserébe.

Kikérjük magunknak, hogy arra célozgassanak, mi alacsonyabb rendű tagjai vagyunk a társadalomnak! Kikérjük magunknak, hogy egy kalap alá vegyenek mindannyiunkat! Gondoljon bele Polgármester úr, ha a maga szomszédjába egyszer csak díler költözne, akkor magától már el lehetne venni a lakását néhány millióért? 

És még egy: nem mi nyújtottuk ki a kezünket a több millió forintért, maguk akarnak sportpályát építeni a házaink helyére. Egyetértünk, valószínűleg a telepfelszámolás a legjobb megoldás most már, hogy hagyták ennyire elfajulni a helyzetet. Mi a lakásainkkal megvagyunk elégedve, mert szuper helyen van (a főváros szívében van, közel a villamos a metro,  a LIDL, Penny Market, TESCO), de arról mi aztán nem tehetünk tényleg, hogy Önök hagyták lezüllesztődni a két házat. Őszintén szólva, még mindig jobb ez, mint a híd alá menni! Márpedig 4 és fél millió forintból mást nem tehetünk, ezért sem fogadjuk el ezt az ajánlatot Önöktől. 

Végezetül egy kérés: ne uszítsák ellenünk a Kőbányán élőket!

Önök felhívták a figyelmet arra, hogy más kőbányaiak is szeretnének lakáshoz jutni, ugyan milyen alapon részesítsék ekkora előnyben a Hős utcaiakat – márpedig már így is micsoda előnyökben részesülünk.

Egyrészt, mások lakását nem akarják lebontani a fejük fölül. Másrészt, a mi kártalanításunkra külön pénzt kapott a kerület az államtól, nem más Kőbányaiak elől vesszük el sem a lakást, sem a pénzt!

Felháborítónak tartjuk, hogy Önök uszítják a  kerület lakosait. És sikerrel! A közmeghallgatás után egy hölgy utánunk kiabálta: „Maguk miatt nem kapok lakást 10 éve!”

Szóval mivel érdemelte ki mindezt a majd 60-80 Hős utcai magántulajdonos? Azt, hogy nemcsak nem segítettek megakadályozni a két ház teljes lecsúszását, de még rá is tettek egy lapáttal, amikor megszüntették a takarítást, amikor nem jönnek be a rendőrök a házakba, amikor hosszan húzzák-húzzák a szanálást? Hogy ezek után fillérekkel akarják kiszúrni a szemünket? És, hogy mindezek tetejében még ellenünk is uszítják az embereket?

Zavaros ideológiákkal vádolják a Kontúr Egyesületet. Ha Önöknek az emberség zavaros ideológia, akkor igazuk van.

Van, aki önkormányzati lakást kap a magántulajdonáért cserébe. Ez ideig-óráig megoldásnak tűnhet, de mi lesz, ha lejár a határozott idejű szerződés? Határozatlant pedig nem adnak, s ezt kőbánya lakásrendelete nem is teszi lehetővé. Arra mindenképp jó ez a megoldás, hogy ismét ránk mutogathassanak: más kőbányaiaknak miattunk nem jut önkormányzati lakás.

A polgármester úr azt mondta, ha valaki nem fogadja el az az önkormányzat ajánlatát, akkor bizony kisajátítás fog következni.

Mindenkinek jobb lenne, Polgármester úr, ha ezt nem várná meg, mert a kisajátítási törvény bizony nem engedi meg, hogy önkormányzati bérlakást adjanak a tulajdonunkért cserébe!

Maguk csak az időt húzzák, és azt hiszik, mivel mi buták vagyunk, ilyenekkel átverhetnek bennünket, s közben a kerület lakóit ellenünk uszítják, hátha nem bírjuk tovább.

 

 

Szólj hozzá!

Kőbányai közmeghallgatás 2. rész

2019. január 16. 22:45 - hosutcahangjai

Kerítés, avagy a biztonság kérdése

A november végi közmeghallgatásról szóló beszámolónk első részében, a tervezett kerítésből kiindulva a szemét-kérdést jártuk körül. De a kerítéssel nemcsak az a baj, hogy még messzebb fognak kerülni a lakásoktól a kukák, hanem az is, hogy – ahogy egyik lakótársunk a közmeghallgatáson elmondta – irdatlanul sokba fog kerülni, azaz 131 millió forintba.

A kerítés kivitelezéséről a Társasházi Közgyűlésen már volt szó. Akkor a Társasházkezelő elmondta, hogy a kerítés kivitelezése 15 millió forintba fog kerülni, a fennmaradó összeget az őrzésre kívánják fordítani.

Anno ezt a társasházi határozatot a jelenlévő majd 21 lakó nem fogadta el, és azóta a határozatot meg is támadtuk a bíróságon.

A közmeghallgatáson D. Kovács Róbert polgármester úr azt mondta, nem vagyunk elég tájékozottak. Valóban, nem fogalmazott lakótársunk elég pontosan (az őrzéssel és mindennel együtt lesz a költség 131 millió). A polgármester úr kijelentette, hogy a kerítés csak kb. 10 millióba fog kerülni. Így kerülte ki, hogy válaszoljon a kérdés érdemi részére: nem felesleges-e ilyen sok pénzt elkölteni? (Ha már annyira spórolni szeretnének.)

(Mellesleg javasoljuk, hogy máskor a polgármester úr is jöjjön el a Társasházi Közgyűlésre, hogy kicsit tájékozottabb legyen a kerítésépítés költségeit illetően...)

kozmeghallg.jpg

(Kép forrása: mérce.hu élő közvetítése)

Majd jött a beszámolónk előző részében már ismertetett szokásos csúsztatás: nem az önkormányzat akar kerítést, hanem a társasház. Hát, mi úgy tudjuk, hogy a képviselőtestület hatalmazta fel a vagyonkezelőt, hogy fogadja el a lakógyűlésen a kerítésről szóló döntést, amit meg is tettek. (jegyzőkönyv 29. oldal) 

Tehát kikérjük magunknak, hogy annyira ostobának nézzenek bennünket és a X. kerület többi lakóját (ismét), hogy még a legköztudottabb és legnyilvánvalóbb dolgokat is letagadják!

Amúgy, ami a társasház döntését illeti, az törvénytelen volt, hiszen ilyen, a társasház rendes gazdálkodásán túlmutató kiadáshoz egyhangú szavazásra van szükség a társasházi törvény szerint. Erre már a döntés meghozásakor is felhívtuk a vagyonkezelő figyelmét, Önök is ott ültek egy meghatalmazott képviselőjükkel, aki végighallgatta mindezt, de nem mert máshogy szavazni, mert nem erre kapta a felhatalmazást.  

A Kontúr egyik önkéntese meg is kérdezte a közmeghallgatáson a jegyzőt - aki a Társasházak felügyeleti szerve -, hogy szerinte törvényes volt-e a Társasházi Közgyűlés határozatának a meghozatala. Választ nem kaptunk erre sem.

Állítólag sokan kérték, hogy legyen kerítés, ezt már többször hallottuk polgármester úrtól, most is meghallgathattuk. Mert sokakat nagyon zavar (hogy finoman fogalmazzunk), hogy pl. idegeneknek nyitnak be, vagy este világítanak be a lakásokba, nem érzik biztonságban a gyerekeket stb. Ez mind igaz is, sok atrocitás éri az itt élőket, de

mi még senki olyannal nem találkoztunk, aki azt kérte volna az önkormányzattól, hogy ezért kerítsenek bennünket körbe.

Éppen hogy össze fognak zárni bennünket azokkal, akiktől a legjobban tartunk, és ezek után még látszódni sem fog kívülről, hogy mi történik odabent. A kerítésépítés ellen még nyílt levelet is megfogalmaztunk, amit sok tucat lakó aláírt. De a mi szavunk, úgy látszik, mit sem számít.

Az önkormányzat a vagyonát is védi majd a kerítés által – mondta D. Kovács Róbert úr. Ezzel a céllal is egyetértünk, de erről sem hinnénk, hogy a kerítéssel lehet mindezt elérni. Most rendőrök hada áll a ház környékén, ezen kívül a polgármester úr állítása szerint naponta többször ellenőrzik az üres önkormányzati lakásokat. Mi ugyan ezzel az ellenőrzéssel nem szoktunk találkozni (lásd a keretes írást alább), de

ha a rendőröknek nem sikerül kb. semmit megakadályozniuk, akkor egy sokkal kisebb jogosultsággal bíró biztonsági őr ugyan mire fog menni?

Mi úgy látjuk több hétig vagy akár hónapig tárva nyitva áll 1-1 lakás, amit feltörnek. Szóval a "napi ellenőrzésekről" szóló beszámolók ugyancsak nem állják meg a helyüket. Vagy ha igazak az állítások, az azt jelenti, hogy bár naponta ellenőriznek, az önkormányzat úgyhagyja a betört ablakokat, ajtókat ahogy vannak és nem történik semmi ezekkel a lakásokkal.

Olyannyira nem látszik, hogy valóban az volna az önkormányzat törekvése, hogy megvédje a saját tulajdonát, hogy amikor elmondtuk, hogy

hiába szoktunk telefonálgatni a vagyonkezelőbe, ha újabb önkényes lakásfoglalókkal találkozunk, semmi, de semmi nem szokott történni.

Ezt lakótársunk a közmeghallgatáson is elmondta, de erre sem érkezett érdemi válasz.

A biztonságunk minket aggaszt a legjobban, ezt nyugodtan elhihetik. Egész Kőbánya attól zeng, hogy mindenki retteg a Hős utcából kiáramló zombihordáktól. Ezek az emberek nálunk nem a ház előtt ténferegnek az utcán, hanem a lakásaink előtt! Mindenki sejtheti, hogy mi szeretnénk a legjobban változtatni a helyzeten.

Rengeteg mindent lehetne tenni ezért:

  • Jó ideje nincs világítás a lépcsőházakban és a folyosókon. Ezek megcsináltatásáról a társasház tudna dönteni, de ha az önkormányzat nem szeretné, nem fog sikerülni, hisz az önkormányzat a többségi tulajdonosa a társasháznak. A vaksötétben bármi megtörténhet. Félünk este a sötétben, és közben a társasház tehetetlen foglyai vagyunk: az önkormányzat szavazatától függ, hogy felszerelnek-e biztonságos lámpákat a házban. (Ráadásul nemcsak félelmetes, de balesetveszélyes is a sötét.)

  • A közmeghallgatáson is elmondtuk, hogy a rendőrségi razziák hatásosak, ezért örülnénk, ha gyakoribbak lennének. „Sajnos ilyen sokáig húzódott ez az intézkedés a részünkről.” – mondta a rendőrkapitány. Hát most erre mit mondjunk? Valóban elég sajnálatos. De pl. előző nap is előállítottak két embert, és ha lesz lehetőségük és bizonyítékuk, jönnek újra. Mi nem egészen értjük, hogy honnan lesz bizonyítékuk, ha nem jönnek, de ez biztos olyan rendőrszakmai dolog, amit mi nem érthetünk. A „lesz lehetőségünk” részt nem is értjük.

  • Azt is elmondtuk már a társasház közgyűlésén, hogy mi szívesen hozzájárulunk, hogy a rendőrség bejöjjön a házba – merthogy arra hivatkozva nem teszik ezt, hogy az magánterület. Egyrészt, továbbra is az önkormányzat itt a többségi tulajdonos, tehát az önkormányzat szavazata itt igen sokat nyomna a latban. És mi, a magántulajdonosok, hozzájárultunk a közgyűlésen. Akkor mi az akadály? Miért nem veszik napirendi pontra? A rendőrök az utcán semmit nem érnek, ha közben odabent a lépcsőházakban, folyosókon megy a biznisz. Nyáron arról volt szó, hogy azért újítanak fel a B épületben a földszinten egy lakást, hogy az majd egy rendőrségi droszt lesz. Na azóta sem költöztek be, pedig a lakás ott áll felújítva (igaz, valamiért a rendőröket sötétségre kárhoztatták, mert az ablakot befalazva hagyták).


Akárhogy próbálunk jóindulatúan tekinteni a dologra, sehogy sem látjuk, hogy valóban a helyzet megoldására törekedne az önkormányzat. Sem a szemét tekintetében (lásd előző rész), sem a biztonság tekintetében.

Talán így már érthető, miért ágálunk annyira a kerítés ellen. De hogy még világosabb legyen, ezek a további aggályaink:

  • Volt már egy kísérlet kerítésre: a Zách utca felőli „behajtóra” kapu került. Teljesen értelmetlen és szintén nem ingyenes beruházás volt (kb. 1,3 millió forintba került a kőpadkák letételével együtt): a kapu fele már hiányzik is, ahogy ezt a közmeghallgatáson is elmondtuk. Reakció erre nem érkezett. Ennek alapján nehéz abban bíznunk, hogy az ilyen jellegű döntéseket átgondoltan hozzák meg az önkormányzatnál, és utána vállalnák is a felelősséget a döntésért.

  • Mi lesz a tűzoltóság felvonulási területével, ha tűz üt ki?

  • A kaput a teleknek arra a pontjára tervezik, ami a lehető legmesszebb van minden tömegközlekedési eszköztől. Ez teljesen szükségtelen kitolás. Ahogy a polgármester is elmondta, régen is volt kapu a Hős utca felőli oldalon, ahol annak értelme van. Most miért nem oda teszik?

  • Biztonsági őröket sokkal kevésbé kötnek a szabályok, mint rendőröket. Garanciákat szeretnénk kapni az önkormányzattól arra, hogy nem fognak visszaélések történni, és ha mégis, akkor nem fogja az önkormányzat széttárni a karját mondván, hogy nem ő tehet róla, hanem a biztonsági cég.

  • Egyáltalán hogyan lesz jogosult személyi igazolványt kérni tőlünk egy biztonsági őr? GDPR?

  • Mi fogja biztosítani azt, hogy a dílerek ne fizessék le a biztonsági őrt, és ne jussanak be a drogvásárlók ugyanúgy a házba, mint eddig?

Nagyon sokszor elhangzott a közmeghallgatáson, hogy együttműködésre van szükség.

Mi is erre vágynánk: együttműködésre és párbeszédre az önkormányzat részéről.

Ne a fejünk felett hozzon döntéseket, hanem üljenek le velünk beszélni. Mivel mi ismerjük a helyet, hasznos tanácsokat tudnánk adni az itteni helyzet rendezését illetően. És ha tényleg nincs mit aggódnunk a fentiek miatt, akár meg is nyugtathatna bennünket az önkormányzat, így nekik se kéne velünk harcolniuk. Mindenki jobban járna.

Álljanak velünk szóba, és ne a fejünk felett hozzanak az életünkről döntéseket egy olyan helyzetről, amit mi sokkal jobban ismerünk, mint bárki más!

Szólj hozzá!

Kőbányai közmeghallgatás_1 rész

2019. január 05. 20:34 - hosutcahangjai

Szemét ügyről avagy a szemét természete a Hős utcában

November végén a kőbányai közmeghallgatáson jártunk.

Azt reméltük sok kérdésre választ kaphatunk, jobban megérthetjük, mit és miért szeretne tenni az önkormányzat. Abban is bíztunk, hogy ha elmondjuk, mi minden miatt aggódunk, s mi mindenben vagyunk együttműködőek, segítőkészek, akkor talán majd számíthatunk valami előrelépésre. Bíztunk benne, hogy a kőbányai képviselők jobban meg fogják érteni a mi szempontjainkat, s talán nem félnek majd annyira tőlünk. 

Nem egészen ez történt. Annyira megalázóan és kioktatóan beszéltek velünk, -mint Kőbánya testén élősködőket, ostobákat, másodrendű állampolgárokat festettek le bennünket a kőbányai döntéshozók, de leginkább a polgármester- amely számunkra egészen felháborító volt. Mi mint lakók csendben tűrtünk így visszanézve, a Kontúr önkéntesei pedig nem hagyták magukat és minket, hanem többször, visszaszólva válaszoltak 1-1 méltánytalan, hazug kijelentésre. 

Több részletben osztjuk meg a tapasztalatainkat, egyszerre mennyiségre is sok volna, de talán még az olvasó idegrendszerének is túl nagy megterhelést jelentene. Ez tehát az első rész.

Ott kezdődött, hogy bár a legelsők közt ott voltunk, és leadtuk a felszólalási jegyünket, bennünket, a Hős utca témáját sorolták leghátra. Mi azért türelemmel kivártuk a sorunkat, bár végül este 10 után jöttünk el. Sőt, nagyon sok más kőbányai lakos is ott maradt – csodálatra méltó a türelmük.

Hős utca kapcsán az első ütközőpont a SZEMÉTKÉRDÉS volt. 

Egyik lakótársunk először a kerítés kérdését vetette fel, hogy nagyon drága volna, s hogy tovább rontaná a szemét-helyzetet, hisz még messzebb kerülnének a konténerek egyes lakásoktól. A polgármester erre elmondta, hogy bárki elvihetné a szemetét a kukáig most is, ahogy majd ezután is. Ebben teljesen igaza van, de talán nem kellene még jobban ellehetetleníteni a helyzetet.

Polgármester úr azt is állította, hogy már most sem szabályos, hogy a konténerek közterületen állnak. Mi tudjuk, amit a többi ott lévő kőbányai lakos nem: az FKF kérésére állnak ott a kukák, ahol állnak, ráadásul a Kőbányai Vagyonkezelő Társasházkezelője alakította ki ezt a rendszert. Tehát D. Kovács Róbert szemrehányása egészen arciprító és érthetetlen volt számunkra, hogy mennyire nem ismeri az ottani helyzetet.  A polgármester azt a látszatot keltette, hogy a Hős utcaiak még ebben sem szabálykövetőek, pedig éppen hogy együttműködőek vagyunk az FKF-fel és a Társasházkezelővel is. Nekünk sokkal kényelmesebb volna, ha bent volna a konténer, nem pedig jó 10 méterre a házaktól. Ez nem az első olyan megnyilvánulás volt az este folyamán, aminek egyetlen „haszna” az volt, hogy tovább hergelte a helyzetet hiányosan ismerőket ellenünk.

De ha már szemét, mutatjuk, hogy nézett ki az udvar egykor és ma.

22927933540_b72eea2a1b_b.jpg

2015, Pivarnyik Balázs fotója

32144902898_3f53b1ccc2_o_jav.jpg                             2018 ősze, Végh László fotója

A kettő közt pedig az történt, hogy a Társasház 2017. áprilisában megszüntette a takarítást, mivel a számláit zárolták a kintlévőségek miatt. A Társasház ellehetetlenítése hosszú évek óta folyik, na de ezt majd egy másik posztban.... 

Szóval igaza van abban a polgármesternek, hogy senkinek nem szorítanak fegyvert a fejéhez, hogy ne vigye ki a szemetét a konténerhez, de ahol elkezdik hagyni felgyűlni a koszt és a szemetet, ott már könnyen hegynyivé nő a szemét. S valljuk már be, hogy bizony az önkormányzat és a Kőbányai Vagyonkezelő ugyan úgy hozzájárult ahhoz, hogy  ez a két ház olyan disznóóllá vált  amilyet ma látni, s most a Hős utcai „trehány lakókra” mutogat a polgármester. Persze, vannak trehányak, nem kevesen, akiktől mi magunk szenvedünk! De van ebben a Társasházban közel 50 háztartás amely rendesen fizeti a közös költséget és van még közel 40-50 háztartás - akiknek vannak elmaradásaik, de azok kezelhetőek lennének- akik próbálnak túlélni a Hős utcában. 

Miért nem számoljuk mi fel a szemetet? Mert egyes lakótársaink már másnap elkezdenék ledobálni az újabb szemetet, mi csak lakásfoglalóknak vagy bevándorlóknak mondjuk őket. Ahogy azt már jeleztük Önöknek rendszeres takarításra volna szükség, ahogy az korábban meg is volt. Jelenleg a vízórás lakások közös költsége 12.000 Ft. A nem vízórás lakások közös költsége közel 31.000 Ft-ra rúg. Ebben benne van a takarítás is.

Persze kifizetjük, s utána még menjünk le és takarítsuk el mások piszkát. Szoktuk, nem kevésszer. De mindig bekövetkezik egy pont, amikor az önkéntes takarítóink besokalnak, mer szedik-szedik, de aztán elmegy a kedvünk tőle. Hogy mindig ők, most már csinálja más! Na ezt követően szokott elszabadulni a pokol. 3-6 hétig ha hagyjuk felgyülemleni, akkor azt már képtelenség magunknak összeszedni. Kialakul a fertő, s a szemét csak gyűlik és gyűlik. Néha azért nekiugrunk, de akkor meg azzal szembesülünk, hogy nincs hely a konténerekben, s ahhoz a mennyiséghez bizony már külön konténer kellene. 

A Kontúr Egyesület elnöke rá is kérdezett erre a közmeghallgatáson, miért nem biztosítja az önkormányzat a takarítást, különös tekintettel arra, hogy az évi kb. 2,6 millióba került – míg az önkormányzat által később megrendelt takarító akció 23 millióba! Sokszor meghallgattuk az este folyamán, hogy az önkormányzat kötelessége felelősen gazdálkodni a kőbányai adófizetők pénzével, azonban mindez nem tűnik felelős gazdálkodásnak. Legutóbb szeptemberben volt 1/2 év után takarítás. Az hogy pontosan mennyibe került nem tudjuk, de azt hallani, hogy ez se volt olcsó. Mi 5 milliós összegről hallottunk. Hogy ebből mi igaz, nem tudjuk. 

S hogy ki szedi össze a szemetet, amikor már kialakult a fertő? Teljesen abszurd módon a szerhasználók általában, mert más nem hajlandó rá. Kijön a vállalkozó, aki kiadja 1-2 Hős utcainak a munkát, aztán ők tovább delegálják. Hogy mit kapnak a szerhasználok cserébe? Ki tudja? Ha nincs vállalkozó, akkor meg 1-1 díler intézkedik általában, akinek van hangja, s pénze. 

Visszatérve a közmeghallgatásra!

D. Kovács Róbert szerint nem az önkormányzat döntött, hogy a Társasházban megszűnjön a takarítás! Polgármester úr, ne nézzen mindenkit teljesen bugyutának, az önkormányzat többségi tulajdonos a házban!!!! A Társasházat a Kőbányai Vagyonkezelő kezeli!

S jött az újabb hergelés ellenünk: Az önkormányzat „a többi kőbányai ember pénzéből a Hős utcaiak trehány módon felhalmozott szemetét elvitette. Nem az önkormányzat dolga lett volna, hanem a Hős utcában élők dolga.”

Nem, polgármester úr, nem az itt élők dolga volt ez, hanem a társasházé, amiben önöké a döntő szavazat, hiszen mindig is több mint 50%-os tulajdonhányaddal rendelkeztek! Arról miért nem esik szó, hogy a Kontúr Egyesület a lakókkal már bizony tavasszal is kitakarította a 2 ház közötti részt 2 db 8 köbméteres konténert megtöltve. Sőt! a civil pályázatában (amit önök elutasítottak) vállalta volna 1-1 szemétszedő akció lebonyolítását a lakókkal együtt, amennyiben kapnak hozzá konténert. Hát nem kaptak, nem kaptunk! Így azért elég nehéz. Lássa be! Vagy a konténert is mi fizessük? Kezdjünk adománygyűjtő akcióba??? Egész Budapest a csodájára járna, hogy Önöknek ott van a 2,1 milliárd forint hogy a fenébe nem telik erre???

Maguk lemondták a takarítást, a helyi civil szervezetet kezdeményezéseit az elmúlt 1-2 évben nem támogatták, és most azzal vádolnak bennünket, hogy trehányak vagyunk, majd elpazaroltak egy csomó pénzt a takarítóakciókra, és most azzal uszítanak ellenünk, hogy a többi kőbányai tízmillióit kellett ránk költeniük, hagyták elburjánozni a koszt és a szemetet, és most erre mutogatva mondják, hogy mi hagytuk lezülleni a Hős utcát. 

Ez a maguk döntése volt!

Vajon a saját társasházukban is megszavaznák, hogy két évig egyáltalán ne legyen takarítás?

A következő részben a kerítésről és a biztonságról fogunk írni.

Szólj hozzá!

Egy Hős utcai idős magántulajdonos tollából

2018. december 11. 18:03 - hosutcahangjai

EMELJÜK FEL A HANGUNKAT!
Felháborító és megalázó amilyen lekezelően bánik az Önkormányzat a Hős utcai lakástulajdonosokkal! Húzzák az időt, törvényt sértenek. Mindenért, ami eddig történt és ezután fog történni a Hős utcában,mint többségi tulajdonosok, ők a felelősek!
  • Követeljük a Támogatói Okiratban foglaltak betartását!
  • Követeljük, hogy minél előbb írásban tegyenek vételi árajánlatot a lakásunkra,mégpedig méltányos- lakhatásért lakhatást-összegmegjelölésével!
A karosszékekben ülő hölgyek és urak könnyen fenyegetőznek a kisajátítás rémével! Akkor is így döntenének, ha a saját szüleikről, nagyszüleikről lenne szó?
Megsértették a Társasházi Törvény 38.§ 3.pontját, amikor nemrég előterjesztették és megszavazták a gyalázatos és felesleges 3 m-es kerítést, amit velünk fizettetnének meg! Csak remélhetjük,hogy mindezek mögött nincs valamiféle háttéralku, amiről nem tudunk, és aminek következtében valaki vagy valakik igen jól járnak!
Mi egy 72 éves nyugdíjas házaspár vagyunk, én 43 éves munka- viszony után mentem nyugdíjba gépészmérnökként, feleségem is végigdolgozta aktív életét! Úgy hozta az élet,hogy egyetlen közös "vagyonunk" a Hős utcai öröklakás, amit 2007-ben vásároltunk. Soha nem volt tartozásunk sem a társasház, sem a szolgáltatók felé! Nem szeretnénk egyebet, mint nyugodtan leélni hátralévő éveinket, de nem az utcán, nem idősek otthonában és nem is egy vidéki, faluszéli, romos házban!
Tisztelt Polgármester Úr!
Kérjük, ne éljen vissza erőfölényével!
Egy Hős utcai nyugdíjas házaspár
Szólj hozzá!

Egy szociális munkás gondolatai közmeghallgatás után

2018. december 11. 17:48 - hosutcahangjai

Mihály Bulcsú írása

Van hogy az ember nem bírja, nem tudja elfogadni az igazságtalanságot és a kirekesztést....

A közmeghallgatás jó dolog sőt demokrata dolog, amikor a kicsik is sorra kerülhetnek és választ kaphatnak kérdéseikre.
Mivel bizonytalanságban érezzük az általunk segített csoportot így elmentünk, hogy választ kapjunk. A csoport két nyugdíjas  tagjával, Sanyi bácsival és Zsuzsával.
Esőként töltöttünk ki felszólalási jegyet, és vártunk a három percünkre (hátha most), ami nagyon nehezen érkezett el. Utolsók voltunk az a Hős utca az egyéb kategóriába esett ...
Egy magas pulpituson ültek a döntéshozók és egy közlekedési lámpa mutatta az idő leteltét.
Nagyon későn kerültünk sorra,  közel négy órás várakozás után először Sanyi bácsi majd Zsuzsa néni aztán mi is.  Kiábrándító volt a pökhendiség és  a legrémesebb, a párbeszéd teljes mellőzése.
A döntéshozók hangsúlyozták a legjobb mindenkinek, ha elfogadják a (szerintük) piacon aktuális árnál jobbat (amiből ötmilliból csak vidéken lehet ...bármit) árat és elmennek valahova. 
Bennem az visszhangzott, hogy a szavak burkolt jelentése a város a kerület nem akar megtartani titeket...érted, nem kelletek Kőbányának. Hiába dolgozatátok végig az életeteket -akár a gyerekeinket nevelve- vettetek lakást, nem vagytok jó lakók, mert Hős utcaiak vagytok Ti is! Tehát nem adunk jobb ajánlatot, ennyit értek ti is, húzzatok el....... 
Akik pedig ott klubot tartanak, azok pedig zavaros  pártideológiáktól megittasulva szítják a konfliktus és rondítanak bele az áldásos és mindenki által óhajtott megállapodásba...
A dzsumbujról a Ferencváros liberális  polgármestere 2001 környékén azt nyilatkozta, amit  (mai napig szó szerint tudom idézni) "Tályog a kerület testén felszámolni jelenleg nem tudjuk, csak lokalizálásra tehetünk kísérletet."
Reméltem, hogy tíz év múlva már más lesz, 
tévedtem...
merce.jpg
Szólj hozzá!

Hajnali lakástűz után

2018. november 30. 21:33 - hosutcahangjai

Elkeseredettek vagyunk. Nagyon. Van számtalan oka.

Egyik közülük:

Rengeteg  lakás áll a Hős utca 15/A-B épülettömbjében ,amik gazdátlanok ugyan, de mégis lakottak ideig-óráig. Ebből kerekedett ma éjjel is az óriási baj.

Tűz ütött ki az egyik bútorral-lommal teli, félig befalazott-félig ideiglenesen használt „lakásban” a B épület 3. emeletén. Az én lakásomtól mindössze 2 lakásnyi távolságra, ami itteni viszonylatban mindössze kb 10 méter. Ez a lángoknak pár másodpercnyi őrjöngő-tajtékzó távolság, amit játszva megtesznek, ha úgy adódik.

Hajnali fél 3-kor vertek fel álmunkból bennünket, mondván tűz van, ég a ház, azonnal meneküljünk! Ilyenkor az ember egy pillanat alatt képes pánikba esni. Villámgyors öltözés és már tuszkoltak is lefelé bennünket a lángok elől, ami már óriási erővel égett, nyaldosta a tetőaljzatot és tombolva-ropogva emésztett mindent ,ami elé került. Nem volt apelláta, innen menekülni kellett. Nem volt idő gondolkodásra, keresgélésre, toporgásra, menni, menni ,menekülni…csak ezt suttogja az életösztön az ember fülébe. Nem jut eszedbe a pénz, nem jut eszedbe az iratok, nem jut eszedbe semmi, amiről máskor azt hinnéd, hogy nem felejted el. Csak ami magunkon volt, azt vittük. Én egyedül élek, én magamat vittem……a többiek félig-meddig felöltözve, plédbe csavart, síró gyerekkel, reszkető háziállatokkal a karjaik között menekültek le velem együtt az utcára a hideg mínuszokban és imádkoztunk, hogy ne legyen a tűz martaléka az otthonunk. Ilyenkor csak remegés és félelem van. És a sokk, ami később jelentkezik, de az is gyilkos tud lenni.

Jöttek a lánglovagok és szerencsére hamar megfékezték a gyilkos tüzet. De ez a 2 óra, amit az utcán és később a melegedő buszban töltöttünk, ráébresztett arra, mennyire törékeny is a biztonságunk itt a Hős utcában. Milyen könnyen áldozatul eshetünk egy elektromos szikrának vagy egy felelőtlen ember felelőtlen viselkedésének és mekkora óriási szerencse, hogy ez most nem követelt halálos áldozatot, „csak egy lakás „ égett rommá. Mindeközben az önkormányzattal nem tudunk megállapodni, mert annyira alacsony árat akarnak adni a lakásunkért.

Az éber járőröknek köszönhetem a többi lakóval együtt az életem , akik elvileg a Hős utca drogmentesítése okán vannak itt jelen. Ha ők nem cirkálnak éjjel is nyitott szemmel és füllel, akkor ma valószínűleg nem írhatnám le ezeket sorokat. Hála és köszönet érte NEKIK!

Nem illeti viszont hála azokat az embereket, akik nem tesznek meg mindent a Hős utcaiak biztonsága és megfelelő lakhatása érdekében! Ezeket a lakásokat anno befalazták, de lumpen elemek és „kincskeresők” felbontották és így lett lehetősége oda bevennie magát olyannak, aki nincs teljesen magánál és nem tudja megfelelően kontrollálni cselekedeteit, veszélyeztetve az ott lakók életét. 

A vagyonkezelő csak fényképezteti a befalazott lakásokat, de újra már nem falazza le őket és ennek ezek a tüzek az eredményei.  És retteghetünk újra, mikor, melyik ilyen elhagyott fél-lakásban csapnak fel újra a lángok majd?

Kapott az Önkormányzat 2,1 milliárdot és nem tettek vele semmi jót eddig. Miközben 2,1 milliárd ott van náluk, mi Hős utcaiak ebből semmit nem érzékelünk. Nincs takarítás, a lépcsőházakban villany, ráadásul a társasház már lakásbiztosítással sem rendelkezik. 

Rettegés az életünk.

Csak választhatunk, melyiktől féljünk jobban? Az illegális lakásfoglalóktól, egy tűzesettől, gázrobbanástól, vagy az önkormányzat fenyegetéseitől, ellehetetlenítésétől vagy éppen az általuk felajánlott 4,5 milliótól?

Egy B épületi becsületes, rendes, számláit, költségeit rendesen fizető lakó.

Szólj hozzá!

Hogyan egyeztet a X. kerületi önkormányzat a Hős utcai lakókkal?

2018. november 26. 01:59 - hosutcahangjai

Személyes tapasztalat az előzetes egyeztetésekről egyik lakó fiának levele

Kérem, segítsenek!

Mert a X. kerület tisztességtelen módon készül arra (nem kis hasznot remélve saját magának), hogy elvegye Anyukámék és még százötven család otthonát.

Édesanyám és Apukám 18 éve élnek a Hős utcában lakástulajdonosként. Tartozásuk nincs, a közös és rezsi költségeket mindig határidőre megfizették. Magam is többször laktam velük ott. Anyukámék döbbenettel fogadták, hogy otthonukat egyik napról a másikra le akarják rombolni. Ami ennél is rosszabb, mindezt úgy, hogy az ő, és a rajtuk kívül ott élő még több mint száz család érdekeit, (tulajdon)jogait, lehetséges lakhatási és kártalanítási igényeit semmibe veszik.

Csak, hogy a kívülálló még jobban bele tudja magát képzelni helyzetükbe,

 Anyukámnak 64, Apukámnak 68 évesen kellene új életet kezdenie a X. kerület tereprendezési tervei miatt.  

Félreértés ne essék, én is tudom, hogy a Hős utcában kialakult helyzet tarthatatlan, a Hős utcai otthonok jelen állapotukban hosszú távon nem biztosíthatják az élhető és biztonságos lakhatás feltételeit, és ez probléma.

Nem mindegy azonban, hogy erre a problémára, milyen megoldást eszközölünk, azt mi módon valósítjuk meg; és az sem mindegy, kinek és hogyan kell a felelősséget viselnie a kialakult helyzetért, és kinek mekkora áldozatot kell elviselnie mindezért.

 Utóbbi gondolatot: „Ki felel a Hős utcában kialakult helyzetért, és kinek kell annak következményeit viselni?”, kérem megjegyezni, mert még fel lesz említve írásomban alább…

Ezekkel a gondolatokkal a fejemben, egy okos és etikus megegyezésben reménykedve kísértem el Édesanyámat 2018. nyarán a X. kerületi önkormányzat által kezdeményezett „előzetes egyeztetés a Hős utcai lakókkal” elnevezésű megbeszélésre.

Bizakodásom erősítette, hogy személyesen maga a polgármester, Dr. Kovács Róbert, Weeber Tibor alpolgármester, és a jegyző, Dr. Szabó Krisztián is részt vett a megbeszélésen. A személyes jelenlétet, azt, hogy egy munkaidő utáni délutánt erre áldoznak, – ekkor még – kedves és önzetlen gesztusnak gondoltam a hivatal részéről.

Pontosan a megadott időpontra érkeztünk Édesanyámmal, de már az előttünk lévők is fél-háromnegyed órás csúszásban voltak. Kritikus vagyok magammal szemben, ezért bevallom, türelmetlen ember vagyok, úgyhogy ha ez most egy sima hivatali ügyintézés lett volna, már zsörtölődni kezdtem volna. Most azonban sztoikus nyugalommal vettem tudomásul, várnunk kell, nem is számítottam másra. Fontos most a türelem és a tolerancia, nem kis dolgokról folynak bent a polgármester irodájában a tárgyalások, nem szabad sürgetni. Anyukám ismerősként köszöntötte a megbeszélésre hívott többi lakót, köztük sok kisgyerekes családot. Egytől egyig tulajdonosok, ezt fontosnak tartom megemlíteni, mert a Hős utcával kapcsolatban általános az a nézet, hogy ott csak önkormányzati és sima bérlők, vagy rendezetlen jogviszonyok között lakók vannak. Magam is meglepődtem, hogy vagy százötven tulajdonossal kell egyeztetnie az önkormányzatnak. Ez, ugye tudjuk nem százötven embert jelent, hanem lakásonként minimum kettőt, mint Anyukámék esetében, vagy akár három vagy több családtagot is, kiskorúakat is beleértve. Tehát óvatos becsléssel is vagy félezer ember sorsa múlik ezeken a megbeszéléseken.

A kezdeti nyugalmam némi kétségbeesés váltotta fel, amikor az előttünk lévők a megbeszélésekről zokogva, felháborodva távoztak.

 Nem akartuk, mertük megkérdezni tőlük, mi történt odabent. Szavak nélkül is rájöttem, a kezdeti bizakodásom hiábavaló volt.

Ránk került a sor. Anyukámmal beléptünk a helyiségbe, ahol a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és egy önkormányzati dolgozó fogadott udvariasan. Miután hellyel kínáltak, nem kezdeményeztek rögtön, majd rövid hallgatás után a polgármester nekünk szegezte: Adjuk elő mik az elképzeléseink a Hős utcai otthonnal, a jövőnkkel kapcsolatban!

Édesanyám rövid érvekkel előadta, hogy bár ő és férje nem szeretnének már idősen költözni, de elfogadják, hogy a Hős utcából menniük kell, s ahhoz, hogy egy másik otthonban újra tudják kezdeni életüket Budapesten vagy környékén, körülbelül tizenkétmillió forintra van szükségük. Aki kicsit is járatos az ingatlanárakban – aki nem, az lépjen fel bármelyik nyilvános ingatlan adás-vételi honlapra és tájékozódjon –, tisztában van azzal, hogy ez egy egyszobás Budapesti lakásért még áron aluli kérés is. Ráadásul úgy, hogy mint minden üzletben, Anyukám ebből hajlandó lett volna az ésszerűség határain belül engedni is.

A hangulat Anyukám kérése után hamar borúsra váltott, az álláspontok pedig fényévnyi távolságba kerültek egymástól, és ezzel párhuzamosan emelkedett a hangerő is.

 Azt, hogy ki mit mondott, és ki milyen stílusban, itt írásban, nevesítve már nem közölném, csak ha megfelelő garanciákat kapok arra, hogy később kijelentéseimért nem kezdhetnek ki engem, sem Anyukámat. Annyit azonban hozzátennék, hogy a kibontakozó feszült vitában a polgármester bölcsen hallgatott, részéről érhető okokból. A bizottság többi tagja azonban kevésbé volt visszafogott… Anyukám ajánlatára azt a választ kaptuk, hogy tisztában kell lennünk azzal, hogy a Hős utcai lakások piaci ára csak három-ötmillió forint, és ennél többre ne is számítsunk. Anyukám ezt az ajánlatot természetesen elfogadhatatlannak tartotta.

 Csak a tisztánlátás végett: a Hős utcában a tulajdonosok körülbelül 25-30 négyzetméteres, egyszobás lakásokban élnek, illetve van olyan, aki két-három lakást is megvett, és ezt összenyitva 60-90 négyzetméteres otthonnal rendelkezik. Mivel tulajdonosok, fent kell tartaniuk otthonukat saját költségükre, karbantartják, szépítik azt. Tehát ezek nem az illegálisan elfoglalt, egyébként többségében önkormányzati kezelésű, szeméttel teleszórt, drogtanyává züllesztett lakások. Na mármost tessék megnyitni a már említett ingatlanos honlapokat, és ott megnézni, hogy a Kőbányán más utcákban vagy Budapest más kerületeiben hirdetett egyszobás lakások milyen árban vannak! A Hős utcai lakások egyetlen „bűne”, hogy a Hős utcában vannak. Ha ezek a lakások másutt lennének, ugyanolyan áron kelnének el, mint más budapesti lakások.

Hiába érveltünk a megbeszélésen is ezzel, a bizottságot láthatóan nem érdekelte Anyukámék sorsa.

 Arról próbáltak meggyőzni, hogy hárommillióból igenis lehet lakást venni, igaz, nem Budapesten,  dehát az előttünk lévő kishölgy is elfogadta, hogy akkor neki most Várpalotára kell költözni, mert ebből az árból csak ott tud egy kis házat venni. A már említett nem túl nagy türelmem itt kezdett elfogyni. Történész végzettségem lévén nem tudtam megállni, hogy múltbéli példával is szemléltessem ezt a kissé cinikus és felháborító érvet:

 „Tehát a választ értsem úgy, hogy Édesanyámékat az önkormányzat burkoltan fogalmazva bár, de internálni akarja, mint az ötvenes években az „osztályidegeneket” Budapestről a Hortobágyra?!”

Édesanyám és Apukám egész életüket Budapesten élték le. Mi feleségemmel, kisfiammal az agglomerációban, alig húsz kilométerre lakunk tőlük. A viszonylag jó közlekedésnek köszönhetően, Anyukám heti szinten jön hozzánk, besegít a gyereknevelésbe, mi is gyakran látogatjuk őket. Most pedig azt kellene elfogadnunk, hogy a X. kerületi önkormányzat miatt Anyukáméknak, nem önszántukból, kétszáz kilométerre kellene költözniük tőlünk?! 

Az már csak a ráadás, hogy (sokadszor felemelgetve az egekig szökött ingatlan árakat) nemigen hiszem, hogy ma bármely magyar településen lehetne hárommillió forintért bármilyen ingatlant is venni – még egy vályogházat sem a Hortobágyon. Kérdem én: Mi lesz azokkal a Hős utcai lakókkal, akiket a munkájuk Budapesthez köt? Vidéken hol, milyen munkát fognak találni? Ja, és munka nélkül persze hogy le fognak csúszni! Mi lesz azokkal a kisgyerekes csalásokkal, akiknek a gyerekei itt, a fővárosban járnak iskolákba?

Az internálásos hasonlatom valószínűleg kivághatta a biztosítékot, mert innentől az önkormányzat „támadásba” lendült. Továbbra is az ingatlan alacsony piaci értékét emlegetve, igazukat alátámasztandó a bizottság egyik tagja, vádlón azt vágta a fejünkhöz:

„Tán nem kellet volna bűnözéssel lakhatatlanná tenni a Hős utcát!”

Erre már Édesanyám is felhördült, de én sem tudtam visszafogni magam.

Anyukám nyugdíjas, mellette időnként (most is) dolgozik, szellemi munkát végez telefonmarketingesként. Anyagbeszerző asszisztens, a Matávnál számlázási ügyintéző, legutoljára telefon marketinges volt. Nevelőapukám harmincöt évig volt betegszállító és ápoló a SOTE Klinikán. Nem kell mondanom, ez makulátlan erkölcsi bizonyítványhoz kötött bizalmi munka. Magam, aki hosszabb-rövidebb ideig laktam a Hős utcában is Anyukámékkal, történész diplomával rendelkezem, jelenleg pedig az ország egyik fegyveres állami szervezetében dolgozom szakreferensként, itt most szándékosan nem írnám le, hol. Ehhez kapcsolódóan mérnöki tanulmányokat végzek az egyik vidéki város műszaki főiskoláján. Néhai Édesapám rendőrtiszt volt.

Azt hiszem ez, és hogy munkám kapcsán többször is „átvilágítottak”, mutatja, hogy a bűn legalább olyan messze áll tőlünk, mint az X. kerületi önkormányzattól az objektivitás és a tolerancia. Persze értem én, hogy egyszerűbb egy kalap alá venni mindenkit, és azzal nyugtatni a lelkiismeretüket, hogy csak néhány „Hős utcai drogost” teszünk utcára.

 A megbeszélés e pontján már ezek az érvek sem különösebben érdekelték az önkormányzatot. Sőt, továbbra is azt hangsúlyozták: Akkor is a mi felelősségünk a Hős utcában kialakult helyzet, ezért mi tehetünk arról is, hogy csak annyit ér az ingatlan, amennyit! Majd vádlón kérdőre is vontak: Mit tettünk mi azért, hogy a Hős utcai állapotok megszűnjenek?

A kérdést sem értem, nem is akarom érteni. Nekem kellene tennem az ellen, ami ellen tenni a rendfenntartó szervek, és pontosan a X. kerületi önkormányzat feladata lett volna?! Körülbelül olyan a kérdés, mintha azt kérdeznék, mit tettem én azért, hogy a „viszkis” vagy a móri mészárosok ne raboljanak és gyilkoljanak! Kissé emelt hangon fel is hívtam rá a figyelmet, hogy mi az állampolgárok vagyunk. Anyukámék X. kerületi lakosként nem mellékesen a polgármester választópolgárai, tehát nekik kellene képviselniük minket, és az adóforintjainkért fenntartani a rendet és közbiztonságot a Hős utcában is!

 Tehát az ott kialakult helyzetért nem Édesanyámék és a normális életet élő lakástulajdonosok vagy bérlők a felelősek! Sőt, azoknak a lakásoknak, amikben drogtanyát működtetnek, nagyrészt az önkormányzattól foglalták el illegálisan. Akkor, kérdem én, ki a hanyag tulajdonos, és ki is az oka az épületekben kialakult drogtanyáknak? Egy biztos, Anyukám és a családjaikkal ott élők lakásaiban nincsenek drogtanyák! Édesanyám elmondta, hogy nem érti, miért ő tehet a Hős utca rossz közbiztonságáért, elvégre ez az önkormányzat felelőssége. Ő az állampolgári kötelességét mindig teljesítette, ha drogost, gyanús személyt, esemény látott, mindig hívta a rendőrséget, akik persze nem jöttek, egészen az elmúlt hónapokig, amikor médianyomásra már muszáj volt  legalább a látszatott fenntartani, hogy a rendvédelem teszi a dolgát. Mint lakó, a közös költséget, rezsiszámlákat határidőre mindig befizette, a saját lakásukat és környezetét szépen rendben tartotta.

Újabb látszatmegoldást nyújtva, az önkormányzat másik felajánlott opciója az volt, hogy cserelakást biztosítanak. Ez így elsőre elfogadhatónak is tűnik, de… milyen cserelakást? Nem saját lakást ajánlottak, önkormányzatit, mindössze egyéves, tehát határozott idejű bérleti viszonnyal! Ja de kérem, aki most lemond a tulajdonjogáról és egy éves határozott idejű bérleti szerződést köt az önkormányzattal, azzal ott már ennyi gond se a lesz, a szerződés lejártával már lehet is utcára tenni!

Felháborító!

Sajtóból és a volt szomszédoktól is úgy tudja Anyukám, hogy ráadásul a Bihari úton ajánl fel „önzetlenül” bérlakásokat a X. kerület, ami egy ugyanolyan gettóvá züllesztett lakóház, mint a Hős utca. Ja, és mit ad isten, néhány éven belül ugyanúgy az elbontását tervezik. Egyébként a X. kerület 2,1 milliárd forintot kapott a Hős utcai lakók kártalanítására. Ha a megajánlott hárommilliós „kártalanításokkal” számolunk, marad közel 1,5 milliárd forint.

 Azt mire, kinek, kiknek szánják?!

Hamar átláttunk a szitán, és ez nem tetszett nekik. Anyukám még hozzátette, hogy egyébként is, ha lemondana a tulajdonjogáról, akkor a fiának és az unokájának milyen örökséget tudna hátrahagyni. Mire a bizottság egyik tagja cinikusan megjegyezte: Ugyan már, milyen örökség, csak egy Hős utcai?! Kikérem magamnak. Tehát a Hős utcaiak és az ő családtagjaik már örökölni se akarjanak? Páriák, jobbágyok, minek nekik tulajdon?!

Én meg erre azt mondom, a huszonegyedik században vagyunk, és igenis szeretnék örökölni Édesanyám után, még ha csak egy Hős utcait is, mert mint nagyon sok mindenkinek hazánkban, csak az ingatlan az egyetlen vagyontárgya. A majd felnövő kisfiamnak, jelen ingatlanárakat figyelemmel kísérve, lehet, hogy csak ennek a Hős utcai lakásnak az árával tudjuk majd elindítani az életben. Kérdem én, az önkormányzat „nagyurai” is csak úgy lemondanának az anyai ági örökségükről?!

Mivel az álláspontok nem közeledtek, egy idő után beláttam, hogy nincs értelme folytatni ezt a meddő vitát. Látta ezt a hivatal is, ezért „búcsúzóul” még megfenyegetett azzal, hogy ha most nem egyezünk meg, akkor élni fog a kisajátítási joggal, eszerint a földhivatal egyszerűen bejegyezi új tulajdonosként az önkormányzatot, amely akkor csak egy minimális kártalanítási összeggel tartozik. Értsd: ha ellenkezünk, még ennél is rosszabbul fogunk járni. Nem tudom, hárommillió forintnál még mi lehet kevesebb az ember otthonáért, és abból hol tudja azt pótolni bárki az országban bárhol a jelen ingatlanárak mellett.

 Összefoglalva, a X. kerületi önkormányzat

- saját (és ki tudja még ki, kik) önös anyagi érdekit szem előtt tartva készül közel százötven embert tisztességtelen módon megfosztani a tulajdonjogától, otthonától;

- azaz közel 150 családot és közel 500 embert, köztük időseket és kisgyermekeket tesz utcára, vagy „internál” messze a fővárostól, az eddig megszokott lakókörnyezetüktől;

- a módszerekben nem válogat: általánosítás, kollektív büntetés, személyiségi jogokat súroló sértések, fenyegetés és vádaskodás. Utóbbi azért, hogy az ott élő becsületes lakókat tehesse felelőssé a kialakult rossz közbiztonságért és lakhatatlan állapotokért, melyek bekövetkezését neki kellett volna megakadályoznia;

- törvénnyel fenyeget: A törvényt csúsztatással félremagyarázva azt mondja, kisajátítással minimális kártérítést fog csak kelleni fizetniük, mivel a Hős utcai lakások értéktelenek, a telek pedig filléres értékű. Ez eleve nehezen hihető egy belvárosi, hektáros méretű telek esetében. A törvény tág teret ad a kártalanítási összeg megállapítására, a kisajátítás során valójában figyelembe veszik az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, földrajzi és gazdasági adottságait. A Hős utcai telek pedig a fővárosban van, közművesített, jó közlekedési adottságokkal rendelkezik.

Az önkormányzat százötven család rovására akar egy részben általa elértéktelenített ingatlanhoz és általa filléresnek mondott, valójában értékes telekhez jutni, és megtartani 1,5 milliárd forintot abból a 2,1-ből, amiből az ott élőket kellene tisztességgel kártalanítania.

Kérem, segítsenek!

Mert a X. kerület tisztességtelen módon készül arra, hogy, milliárdos hasznot remélve saját magának, földönfutóvá tegyen százötven családot!

2 komment