Beváltotta fenyegetését a Kőbányai Önkormányzat. Miután a Hős utca 15-ben élő magántulajdonosok nem fogadták el az önkormányzat által az ingatlanjaikért ajánlott, kétségbeejtően alacsony összegeket, az önkormányzat – ahelyett, hogy konstruktív megoldásokkal állt volna elő (például határozatlan idejű bérlakást ajánlott volna a lakóknak) - kisajátítási eljárásokat kezdeményezett.
Nemrég megszületett az első kisajátítási határozat, amely 5,5 millió forint kártérítést állapít meg egy Hős utcai magántulajdonért. (A kormányhivatal igazságügyi szakértője által megállapított összeg állítólag megegyezik az önkormányzat által – állításuk szerint - korábban megrendelt értékbecslésben szereplő összeggel. Valójában a korábbi értékbecslésről, melyre az önkormányzat hivatkozik, a lakóknak nincs információjuk; tudomásunk szerint abban a lakásban sem járt korábban értékbecslő, amelyre a kisajátítási határozat most megszületett.)
A magántulajdonosokat képviselő Kontúr Egyesület két héttel ezelőtti sajtóközleményében arról írt, hogy a kisajátításnak eleve nincs jogalapja, már
eleve az önkormányzat kérelmét el kellett volna utasítania a kormányhivatalnak, ha nem az önkormányzat kénye-kedve, hanem a hatályos jogszabályok szerint dönt.
Most az értékbecslést vesszük górcső alá.
Egy másik magántulajdonos (aki a közeljövőben kézhez kaphat egy hasonló kisajátítási határozatot) ugyanis megosztotta velünk a saját lakásáról készült szakértői véleményt (értékbecslést). A lakók, a Kontúr Egyesülettel közösen alaposan átrágták, megemészteni azonban nem tudták a számos hibát, pontatlanságot és csúsztatást, amitől a dokumentum hemzseg. Arról nem is beszélve, hogy
az igazságügyi szakértővel szemben több olyan alapvető kritika merül fel, melyek önmagukban is megkérdőjelezik az értékbecslés jogszerűségét és elfogadhatóságát.
Hosszú, de annál izgalmasabb poszt következik!
Törvénysértő hiányosság
Kezdjük azzal, hogy az szakértő a szakvéleményét olyan bélyegzővel látta el, melyen nem szerepel nyilvántartási szám. Pedig az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. XLVII tv 16.§ (4) bekezdése egyértelműen fogalmaz:
„Az igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, és köteles azon feltüntetni a nyilvántartási számát. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjével is. A bélyegző feltünteti az igazságügyi szakértő nevét, az igazságügyi szakértői igazolványában meghatározott szakterületét és a nyilvántartási számát.”
Ennyit a függetlenségről
Az igazságügyi szakértő 2019 áprilisában úgy készítette az értékbecsléseket a Hős utcában, hogy őt lakásról lakásra az önkormányzat alkalmazottja kísérte, ez a szakértői véleményben is szerepel.
Véleményünk szerint már csak ezzel újabb súlyos hiba, az összeférhetetlenség ténye is igazolható.
De, hogy tovább borzoljuk a kedélyeket: elképzelhető, hogy a szakértő ily módon bizonyított „pártatlanságát” az önkormányzat a piaci ár többszörösét is meghaladó, lakásonként 250 000 (összesen 1 millió) forintos díjazással honorálta, a Hős utcai telep helyzetének rendezésére kapott 2,1 milliárd forintból. A közérdekű adatigénylésre válaszként kapott dokumentum tanúsága szerint ugyanis 2019. április 2-án 4x250 000 Ft „szakértői költség előleget” helyezett letétbe az önkormányzat.
Vajon ilyenkor nem nyomasztja a polgármestert a közvagyonnal való felelősségteljes gazdálkodás súlya?
Ezúton emlékeztetnénk az önkormányzat munkatársának kísérői szolgálatait igénybe vevő, az egyértelműen túlzó honoráriumot esetleg elfogadó, és egyébként nem szabályos bélyegzőt használó szakértőt az igazságügyi szakértők esküjére:
„Én ................................ esküszöm, hogy az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állam- és szolgálati titkot, valamint a tevékenységem során tudomásomra jutott tényeket és adatokat megőrzöm; igazságügyi szakértői tevékenységem során részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően járok el.”(Az eskütevő meggyőződése szerint:)„Isten engem úgy segéljen!”(idézet Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. XLVII tv. 6. § (2) bekezdéséből)
Blöff vagy elhallgatás?
„A rendelkezésemre álló dokumentumokból megállapítható, hogy a kisajátítási eljárás (sic!) megalapozott közérdekű cél megvalósítása érdekében kerül sor” (idézet a szakvéleményből)
A kisajátítási eljárás során az önkormányzat nem csatolt kisajátítási tervet. Napvilágot látott ugyan egy tervrajz a Hős utcai házak helyére tervezett sportpályáról, de úgy tudjuk, ennek a hitelesítése nem történt meg. Hogy miért éppen ezen a telken kell megvalósulnia annak a sportberuházásnak, melyet az önkormányzat közérdekű célnak tekint, azt semmilyen dokumentum nem tárgyalja.
Kérdés tehát, hogy mégis milyen dokumentumokra hivatkozva állítja az igazságügyi szakértő, hogy a kisajátítási eljárás megalapozott?
Ez növeli a Hős utcai ingatlan értékét, a szakértő szerint
A szakértői véleményben foglaltak szerint az ingatlan értékét növelő tényezők:
- településen belüli elhelyezkedése
- infrastrukturális ellátottsága
- az épület megközelíthetősége
Soroljuk a problémáinkat:
1. A szakértő pontatlanul határozza meg az ingatlan településen belüli elhelyezkedését.
A szakértő egy mondattanilag értelmezhetetlen mondatban kifejti, hogy „a vizsgálat tárgyát képező lakás a Budapest X. kerületében a Hős utca Hungária körút-Pongrác utca közötti részen a Hős utca- Zách utca keresztezésének közelében helyezkedik el a X. és XIV. kerület határának közelében” (idézet a szakvéleményből), azt viszont kihagyja, hogy a lakást a VIII. kerület is határolja, hiszen a Hős utca másik fele már a VIII. kerülethez tartozik.
2. A szakértő mind az infrastrukturális ellátottságot, mind a megközelíthetőséget alulértékeli.
„A környék infrastrukturális ellátottsága megfelelő. Alapfokú közintézmények, kereskedelmi szolgáltató egységek 1-2 Km körzetben rendelkezésre állnak.” „Az ingatlan megközelítése akár tömegközlekedési eszközökkel akár egyéb járművel kedvező.” (idézetek a szakvéleményből)
Nos, véleményünk szerint a környék infrastrukturális állapota nem, hogy megfelelő, hanem KIVÁLÓ. Nem csak alapfokú közintézmények vannak a környéken, hanem a szomszédban található a Nemzetvédelmi Egyetem is.
A legközelebbi kereskedelmi szolgáltató egységek (Penny Market, Lidl) nem 1-2 km-re találhatóak, hanem mindössze 500 méterre. 1-2 km-es körzetben viszont található hipermarket (Tesco), barkácsbolt (OBI), gyógyszertár, benzinkút, bevásárlóközpont (Aréna Pláza), köztéri park, vendéglátóipari egységek is.
Az ingatlan megközelíthetősége szintén több, mint „kedvező”: az 1-es villamos megállója 500 méterre található, de csupán 200 méterre van a 95-ös és 195-ös busz megállója is. Egyetlen villamosmegállóra található a 2-es metró Puskás Ferenc Stadion megállója és a Stadion Volánbusz-pályaudvar, 4 villamosmegállónyi távolságban van a 3-as metró Népliget megállója és a Népliget Volánbusz-pályaudvar.
3. A szakértő nem vizsgálta a településrész gazdasági fellendüléséhez vagy gazdasági depressziójához kapcsolódó kilátásokat, önkormányzati szabályozásokat.
Teljes mértékben figyelmen kívül lett hagyva, hogy a terület Budapest egyik lehetséges fejlődési centruma lehet a közeljövőben, „új városközpont” - ahogy azt a portfólió.hu is írja. A településrészen hamarosan átadják az Aréna Business Campust, is amelynek látványtervéről épp a napokban jelent meg egy videó.
A településrész várható gazdasági fellendülése miatt a környékbeli ingatlanok értéke evidens módon felértékelődik. Véleményünk szerint súlyos hiba, hogy a szakértő ezzel egyáltalán nem számolt.
4. Az értékbecslésben ugyan feltüntették, hogy 286/100.000 tulajdoni hányadról van szó, de arról szó sem esik, hogy ez egy majd 9200 négyzetméter osztatlan közös tulajdonnak a része.
Márpedig a telek (már csupán elhelyezkedése okán is) értékes. Szakértői hiba, ha ezt a kártalanítási összeg megállapításánál nem veszik figyelembe.
Ez csökkenti a Hős utcai ingatlan értékét, a szakértő szerint
A szakértői véleményben foglaltak szerint az ingatlan értékét csökkentő tényezők:
- az épület felújításra szoruló műszaki állapota
- félkomfortos komfortfokozata
- ingatlanpiaci szempontból nem keresett
- az épületben nincs lift
- a VII. fejezetben részletezett szempontok
Máris soroljuk, hol itt a gond:
1. Kétségtelen, hogy az épület rossz állapotú, de ez egyértelműen az önkormányzat gondatlanságának a következménye.
A Hős utca 15. alatti társasház több mint 50%-a mindig is az önkormányzat tulajdonában állt. Az itt élő magántulajdonosok a társasházi közgyűlésben mindig is kisebbségben voltak.
Vagyis minden, a társasház műszaki állapotát érintő kérdésben mindig is az önkormányzatnak volt döntési joga. Az önkormányzat pedig úgy döntött, hogy hagyja leromlani az épületeket.
Az önkormányzat - kivételes - értéknövelő beruházását, azt, hogy a függőfolyosón acéllemezek kerültek beépítésre, a szakértő értékcsökkentő tényezőnek tekinti. (Mellesleg hibásan úgy fogalmaz, hogy „a lemezmezőket acélgerendával, alátámasztásokkal erősítették meg”.)
2. Hogy az ingatlanpiacon nem keresett egy ingatlan, ami olyan épületben áll, aminek a felszámolását lassan egy évtizede nyíltan tervezi az épület tulajdonosa (az önkormányzat), szerintünk nem meglepő. A piaci érték, avagy a tényleges kereslet-kínálat már csak ezért sem tud érvényesülni.
Nem értjük, miért merül fel egyáltalán ez a szempont az értékbecslés során. Annál is inkább, hiszen – legjobb tudomásunk szerint – az önkormányzat nem továbbértékesíteni kívánja a területet, hanem ő maga kívánja sportpályaként hasznosítani (ezért kell a lakóknak menniük, ezért kezdődnek a kisajátítások). Hiába állítják tehát, hogy a terület pillanatnyilag nem értékes az ingatlanpiacon, az önkormányzat számára ettől függetlenül értékes, megszerzendő.
Nem mellesleg, meggyőződésünk, hogy elhelyezkedése és a 3. pontban említett várható gazdasági fellendülése miatt a telek igenis keresett lenne, nagybefektetők körében.
3. „Az épületben nincs lift”. És képzeljék, a szakértői véleményben felsorolt összehasonlított ingatlanokban sincs.
Ez a megállapítás ily módon irreleváns. Szakmai hiba a lift hiányát értékcsökkentő tényezőként számításba venni. (Ennyi erővel értékcsökkentő tényezőnek minősülhetne az is, hogy „nincs jakuzzi” vagy „nincs körpanorámás kilátás a Himalájára”.) Ha az összehasonlító értékelésbe bevont ingatlanokra sem jellemző a lifttel való ellátottság, a Hős utcai ingatlanok esetében miért kifejezett elvárás?
4. Az ingatlan értékét - többek között - meghatározó környezetfelmérés (melyet a szakértői vélemény VII. fejezete tartalmaz) megállapításainak egy része nem releváns. Megállapításait ráadásul egy 2015-ös (4 évvel ezelőtti), nem reprezentatív felmérés eredményei alapján, abból helyenként kifejezetten téves konzekvenciákat levonva teszi a szakértő. Ennek a hibás módszertannak a nyomán az összehasonlító értékbecslés során végül -30%-os korrekcióval él (vagyis jelentősen csökkenti a Hős utcai ingatlan értékét), és e megállapítások miatt nem lehet figyelembe venni „a 2017-2019 közötti ingatlanpiaci tendenciát, mely szerint az ingatlanok forgalmi értékében emelkedés történt”, a szakértő szerint.
A szakértő először is leírja, hogy (idézzük): „Mindeközben a terület a főváros egyik legstigmatizáltabb lakónegyedévé vált, mely a média tudósításain keresztül bűneseteivel és botrányaival hívta fel magára a közvélemény figyelmét és negatív színben tünteti fel az ott élő embereket.”
Azt tehát kiemeli, hogy a médiatudósításoknak stigmatizáló hatása van, amiből logikusan az következik, hogy a Hős utca megítélését ezekre alapozni nem lehet. A szakértő nem is ezt teszi.
Ugyanakkor viszont - érvényes önkormányzati felmérések és statisztikák hiányában (a szakértő más dokumentumot, melyet a szakvélemény elkészítéséhez felhasznált, nem is nevez meg) –
az ELTE Angelusz Róbert Szakkollégiumának 4 évvel ezelőtti kutatási eredményeit citálja, azokat az eredeti szövegkörnyezetből önkényesen kiragadja és megtévesztő módon azt sugallja, hogy ezek a jelenlegi helyzetre érvényes megállapítások.
Nem teszi egyértelművé továbbá, hogy a hivatkozott tanulmány– ahogy címe (Pillanatképek a Hős utcából) is mutatja - csak egy pillanatképet nyújtott a Hős utcai telepről és nem is reprezentatív.
A szakértői vélemény VII. fejezetében leírtakat a szakértő jelentős értékcsökkentő tényeknek tekinti. E megállapításokra alapozva csökkenti 30%-kal az összehasonlító értékbecslés során a Hős utcai ingatlan értékét.
A szakértő azt írja:
„Az ELTE gyorsjelentése szerint a magánkézben lévő lakások több mint a felében (az összes lakás 30 százaléka) nem a tulajdonos lakik. Az albérlők által lakott lakások tulajdonosai már régebben ezelőtt költöztek el a telepről. Arra is van azonban példa, hogy a magánlakásokat az albérlőknek nem a valódi tulajdonosa, hanem harmadik személy adja ki.”
A közel 250 akkori háztartásból csupán 73-ban (köztük 34 magántulajdonban) sikerült interjút felvenni az ELTE kutatása keretében. A szakértő által idézett adatok erre a kis mintára vonatkoznak, ő mégis azt sugallja, hogy jelenleg a magántulajdonú lakások felében nem a tulajdonos lakik.
Azon túl, hogy egyértelműen hamis, ez az információ önmagában nem lehet releváns a tárgyalt ingatlan értékének meghatározásánál.
A szakértő így folytatja:
„Évek során folyamatosan romlott a Hős utcai ingatlanok közbiztonsági állapota is. A bűncselekmények száma megnövekedett.”
Az ELTE kutatása ezt semmilyen formában nem állítja. Ha más forrásokra bevallottan nem támaszkodott a szakértő, akkor
ezt a kijelentést mivel támasztja alá?
A közbiztonsággal kapcsolatban nem mellesleg maga a kőbányai polgármester nyilatkozott úgy, nemrégiben, hogy „az utóbbi hónapokban azért jelentősen változott a helyzet a rendőrségnek köszönhetően, ellehetetlenült a drog- és bódítószer-kereskedelem a környéken” (D. Kovács Róbert Antal, InfoRádió, 2019.05.24.). Ezt miért hagyta figyelmen kívül hagyta a szakértő?
„A közbiztonságot tovább rontja, hogy a kiürített és elfalazott lakásokat ismételten feltörik. Erről a helyszíni szemle idején lehetőségem is volt meggyőződni.” – olvashatjuk a szakvéleményben.
Kifejezetten örülünk annak, hogy a Kormányhivatal igazságügyi szakértője ily módon tényként rögzítette, hogy a kőbányai önkormányzat nem képes gondoskodni tulajdonának védelméről, és nem képes fellépni a nyilvánvaló, sorozatos bűncselekmények ellen.
A közbiztonságot tehát bizonyíthatóan az önkormányzat impotenciája, gondatlansága rontja. A rossz közbiztonságból adódó ingatlanérték-csökkenést azonban a szakértő nem kompenzálja.
Az ingatlan értékét csökkentő utolsó környezeti-társadalmi tényező, a szakértő szerint az, hogy „az épületben lakók foglalkoztatottsága jócskán elmarad a fővárosi átlagtól, a munkanélküliek aránya itt lényegesen nagyobb.”
A szintén az ELTE (mindössze 73 háztartására vonatkozó, 4 évvel ezelőtti) kutatásából származó adat az értékbecslés szempontjából nem lehet releváns.
Felfoghatatlan, miért érne kevesebbet egy lakás pusztán azért, mert a szomszédjában munkanélküliek laknak.
Mindezek ellenében a szakértő maga jelenti ki:
5. „Az ingatlan teljes körű kártalanítási eljárása során értékcsökkenés nem állapítható meg”.
Köszönjük, hogy ezt megállapította! De akkor, hogy történhetett az mégis, hogy jelentős mértékű értékcsökkenést hajtott végre a szakértő azáltal, hogy az értékbecslésben korrigált fajlagos értéket számolt?
A Kstv. 9. § (3) bekezdése a következőket mondja ki:
„a) az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét,b) ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke – összehasonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában, vagy forgalmukra jogszabályban elrendelt korlátozás, illetve más ok miatt – nem állapítható meg, az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, földrajzi és gazdasági adottságait, termőföld esetén a művelési ágat, a földminősítés szempontjait és az ingatlan jövedelmezőségét kell figyelembe venni.”
Vagyis a kártalanítás meghatározásakor a kisajátítandó ingatlanhoz hasonló jellegű, fekvésű, hasznosítású ingatlanok szabadpiaci adásvételére vonatkozó adatokat kell figyelembe venni, tehát a teljes körű kártalanítási eljárás során értékcsökkenés nem állapítható meg.
Számítási hibák az értékbecslésben
1. A szakértő bőven átlépi azt a határt, melyet a vonatkozó rendelet az ingatlan értékmódosító tényezőinek figyelembe vehetőségére előír.
A 25/1997-es PM rendelet kimondja, hogy
„Az értékmódosító tényezők értékmódosító hatása a fajlagos alapérték 30%-os mértékét csak kivételes esetben, legfeljebb az alapérték 50%-ával haladhatja meg. Ilyenkor az értékelőt indokolási kötelezettség terheli.” (25/1997-es PM rendelet)
A szakértő a tárgyalt Hős utcai ingatlan értékét jóval több mint 50%-kal csökkentette:
- épület állaga: -10%,
- műszaki állapota: -20%,
- nagyság, használhatóság: -5%,
- ingatlanpiaci keresettség, környezet: -30%,
- komfortfokozat: -20%.
A szakértő korrigált fajlagos érték számítása után, rendeletbe ütköző módon 178.000 Ft/négyzetméter árat állapított meg, ami tehát elfogadhatatlan.
2. A szakértő, a vonatkozó rendeletben foglaltak megszegésével csak a piaci forgalmi értéket vette figyelembe, a hozamértéket és a költségalapú értéket (nettó pótlási értéket, nettó újraelőállítási értéket) nem.
Márpedig a 25/1997-es PM rendelet kimondja, hogy
„Az értékelést - a (8) bekezdésben foglalt kivételekkel - a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában megjelölt módszerek közül legalább kétféle, lehetőség szerint azonban mind a háromféle módszerrel el kell készíteni. Ezt követően értékek és eltérések elemzése alapján, az óvatosság elvét követve kell az értékelési szakvéleményben a hitelbiztosítéki értékre javaslatot tenni.”
(A hitelbiztosíték érték a rendelet értelmében: valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke.)
Ezzel kapcsolatban azonban fontosnak tartjuk megjegyezni azt is, hogy piaci és forgalmi értéket kizárólag az ingatlan adottságait és a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve, úgy lehet meghatározni, ha az ingatlan kellő ideig ki van téve a szabadpiaci hatásoknak.A Hős utcai ingatlanok esetében ez nyilvánvalóan nem valósul meg (hiszen egy évtizede bontásra van ítélve a telep).
A szakértő megállapítja ugyan, hogy 2017-2019 között az ingatlanok forgalmi értékében emelkedés történt, ezt azonban nem veszi figyelembe a Hős utcai ingatlan esetében, a szakvélemény VII. fejezetben részletezett, környezetre és társadalmi helyzetre vonatkozó - ahogy fentebb bizonyítottuk - hibás vagy pontatlan megállapítások miatt.
3. A szakértő, a kisajátítási törvénnyel is összeegyeztethetetlenül, évekkel ezelőtti lakásárak segítségével határozta meg a Hős utcai ingatlan jelenkori értékét.
A szakértő az összehasonlító értékelés módszerével határozta meg az ingatlan értékét, azonban az összehasonlításba bevont Pongrác telepi és Diószegi Sámuel utcai lakások feltüntetett ára 2017-es, nem idei.
A szakértői véleményben a 2017-es NAV-os adatok szerint a Diószegi utcában 217.000 Ft volt az átlagár, míg a Pongrác telepi lakások esetében 380.574 Ft.
(Megjegyezzük, hogy az ingatlannet statisztikájában a laposdűlői téglalakások esetén 2017 decemberében 368.150 Ft-ot jelez, 2019. áprilisában ez az érték 544.185 Ft volt. )
A szakértő végül 4 450 000 forintban határozta meg a felbecsült Hős utcai ingatlan forgalmi értékét.
4. A NAV-adatok nem feltétlenül mutatnak reális képet.
Végül, de nem utolsó sorban, fontosnak tartjuk felhíni a figyelmet arra, hogy a szakértők sajnos csak a NAV által rendelkezésükre bocsátott ingatlanárakra szoktak hivatkozni, ezek az adatok azonban nem evidens módon lehetnek összehasonlító értékbecslés alapjai. A szakértők szerint az ingatlanhirdetések sokkal pontosabb tájékoztatást nyújtanának.
A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium Kisajátítási Joggyakorlat-elemző csoportja által, 2015-ben készített, Kisajátítási perek gyakorlata- összefoglaló vélemény című tanulmány a következőket írja:
„A NAV által szolgáltatott összehasonlító adatok összehasonlításra teljesen alkalmatlanok (ez nem a NAV hibája) a tényleges összehasonlításra és az összehasonlítás alapján a korrekciós tényezők kidolgozására. A NAV által szolgáltatott összehasonlító adat főbb problémái:• csak az ingatlan tulajdoni lapjából, illetve az adásvételi szerződésből adódó adatokat tartalmazza. (Természetesen, hiszen csak ilyen adatok birtokába jut.)
- az adásvételi szerződésben szereplő ár nem mindig a tényeges értékesítési ár. Az adásvételi szerződésben sok esetben az adó elkerülés céljából a valós értékesítési árnál kevesebbet szerepeltetnek. (A NAV esetlegesen felülvizsgálja a szerződésben szereplő árakat, de ez a felülvizsgálat nagyon nagyvonalú, ha a környékbeli áraknak megfelel, akkor nem vizsgálja az esetleg eltérő műszaki állapotok, komfortfokozat miatti eltéréseket, vagy a telek vonatkozásában az esetleg eltérő övezeti besorolást pedig végképp nem).
- nincs egységes rendszer az összehasonlító adat kiadásnál, illetve hogy nem mindent ellenőriz a NAV ügyintéző, így csak az ellenőrzötteknél van valamivel több adat. • az ügyintéző válogatja az összehasonlító adatokat és nem a szakértő, így lehet, hogy lenne jobb adat is, de a szakértő azt kapja, amit a NAV ügyintézője ad
- ha nem bírósági kirendelés, akkor még gyengébb az adatszolgáltatás, mert még pontos címet sem kap a szakértő.
A hirdetések lényegesen több összehasonlításra alkalmas adatot tartalmaznak és színes fényképpel ellátottak.
Bár a hirdetési összehasonlító adatokat a kirendelő hatóságok általában nem fogadják el, de véleményem szerint a hirdetésekben szereplő kínálati árak megfelelő korrigálásával összehasonlításra a hirdetési adatok jobban felhasználhatók.”
Összefoglaló
Röviden összefoglalva az igazságügyi szakértő értékbecslése az alábbiak miatt megkérdőjelezhető:
- formailag nem felel meg az előírásoknak,
- megkérdőjelezhető a szakértő függetlensége,
- a szakértői vélemény több jelentős pontatlanságot is tartalmaz,
- elfogadhatatlan mértékű értékcsökkentéssel számolt a korrigált fajlagos érték kiszámításakor.
A Hős utcai értékbecslés egy vicc – mondhatnák a lakók, ha nem az életük és a magántulajdonhoz való jog múlna rajta.
Nagyon reméljük, hogy az önkormányzat jobb belátásra tér és előbb-utóbb elfogadja, hogy a Hős utcai magántulajdonosok korrekt kártalanításra jogosultak. Ha máshogy nem, hát majd a bíróság nyomására…
