Hős utca hangjai

Mire is költhető a Hős utcára fordítható 2,1 milliárd forint?

2018. augusztus 24. 23:30 - hosutcahangjai

Támogatási szerződés-közadat igénylés

Demeter Márta közreműködésével, közérdekű adatigénylés révén a Hős utcai lakók és az érdeklődők számára is hozzáférhetővé vált a Kőbányai Önkormányzat és a Belügyminisztérium között kötött Támogatói Okirat, amelyből megtudható, hogy mire is költhető el a 2,1 milliárd forint.

 A Támogatói Okirat szerint a következő tételekre a következő összegű pénzösszeget lehet költeni:

Lakásvásárlás, kisajátítási kártalanítás: 1.111.000.000 Ft

Felújítás, ingatlanvásárlás: 225.000.000 Ft

Bérleti jogviszony megváltása: 96.000.000 Ft

Értékbecslés: 5.000.000 Ft

Ügyintézési, közigazgatási, bírósági és egyéb eljárási költségek, követeléskezelés: 60.000.000 Ft

Társasházi tartozások megfizetése: 153.000.000 Ft

Társasházi közös költség megfizetése: 220.000.000 Ft

Megvásárolt ingatlanok terhei: 200.000.000 Ft

Elhelyezési kötelezettségből származó költségek: 30.000.000 Ft"

 

 A lakók és a Kontúr Egyesület mindebből a következő következtetéseket vonták le a támogatási szerződés költségvetési soraiból:

 Magántulajdonosokat érintő tételek:

- Ezek szerint 136 lakást 7.000.000 Ft.ért kíván megvásárolni az önkormányzat a magántulajdonosoktól, ezen felül pedig 159.000.000 Ft-ot egyéb cserealapot képező ingatlan megvásárlására különítenek el.

Mindez azért érdekes, mert az önkormányzat június óta folyamatosan hívja be a lakókat tárgyalni, illetve az önkormányzat jogásza folyamatosan járja a két lakóépületet, s egyelőre majd mindenkinek 4,2 millió forintos ajánlatot vagy önkormányzati bérlakásra tettek ajánlatot

Egyelőre egy idősebb lakóról tudunk aki belement a 4,2 millió forintos vételárba, s vidékre költözött. 2 lakóról tudunk, akiknek cserelakás lett beígérve, de azt nem tudni, hogy saját tulajdonú vagy önkormányzati lakás. Papírt még nem kaptak. Azt mindenesetre minden lakó sérelmezi, hogy saját magántulajdonú lakásáért az önkormányzat csak határozott idejű lakásbérleti szerződést ajánl fel. Jelenleg ugyanis a kőbányai lakásrendelet nem teszi lehetővé, hogy valakivel határozatlan idejű lakásbérleti szerződést kössenek. Mindez aránytalanul nagy veszteségként élik meg a lakók, s sorra utasítják vissza az ajánlatokat, mivel nem bíznak az önkormányzatban, hogy majd a határozott idejű lakásbérleti szerződést a jövőben meghosszabbítja. Főleg ha olyan házba kapnak  bérleti szerződést, amelyet később szanálni kívánnak vagy éppen az önkormányzat racionalizálni kívánja a bérlakás állományát. Lsd. pl. VIII. kerület, ahol sorra adják el az önkormányzati lakásokat.

Ma Budapesten nem lehet  7.000.000 Ft-ért lakást találni (nem hogy 4,2 millióért). A magántulajdonosok között sok az idős vagy egyedülálló, aki hitelt nem tudnak felvenni, illetve jövedelmük nem engedi meg, hogy hitelt fizessenek. Ezért is követeli a lakók egy csoportja, hogy akkora összeget kaphassanak, amelyből hasonló kondíciójú lakást tudnak vásárolni Budapesten. 

A lakók azt is sérelmezik, hogy az önkormányzatban történő tárgyalások megalázó hangnemben történnek, amelyek a lakók szerint felháborítóak és elfogadhatatlanok. Tapasztalható, hogy az önkormányzat a lakókkal előítéletes, s az ott élők nagy részét nem is ismeri.

Na és akkor itt vannak a önkormányzati lakások és bennük élőket érintő tételek:

Felújítás, ingatlanvásárlás: 225.000.000 Ft

Bérleti jogviszony megváltása: 96.000.000 Ft

Az okirat szerint egyrészt azzal terveznek, hogy 50 db 45 m2-es  önkormányzati lakást újítanak fel, 100.000.- Ft/m2 áron tervezve összesen 225.000.000 Ft-ért, másrészt viszont azzal is kalkulálnak, hogy 40 db határozatlan idejű bérleti jogviszony darabját 3.000.000 Ft-ért váltanák meg, ami nem feltétlenül életszerű a jelenlegi helyzetben, hiszen a legtöbb lakó lakhatást szeretne Budapesten, tehát nem fogja eladni bérleti jogviszonyát az önkormányzatnak.  Itt van is egy számszaki hiba, hiszen a 3 millió*40= 120 millió és nem 96 millió. Ehhez fontos információ a következő:

Jelenleg a Kontúr becslése szerint jelenleg kb. 16 határozatlan, kb. 5-6 határozott  idejű szerződéssel (utóbbi családok egy része már tavaly kapott másik bérlakást, többek között a Tárna utcában, de azt az önkormányzat tavasszal visszavonta és a Hős utcában hosszabbította meg szerződésüket 2018. december 31-ig) rendelkező család él a telepen. S rajtuk kívül még van 5-6 kilakoltatás előtt álló család, illetve van 8-10 bérlemény, amelyben nem ismert a lakók kiléte. Összesen tehát kb. 40 család élhet még önkormányzati bérlakásban.

Ha leakarnánk egyszerűsíteni az önkormányzat kalkulációját, akkor ők azzal számolnak, hogy kb. 32 lakás bérleti jogviszonyát 3 millió forintból vásárolják meg, s további 50 lakást felújítanak a magántulajdonosok, önkormányzati bérlakásban élők részére.  A fentiekből jól látható, hogy az egyes sorok között nagyok az átfedések, illetve nem gondolnánk, hogy az önkormányzati bérleményekben élők eladnák a határozatlan idejű bérleti jogviszonyukat.

Értékbecslés

A lakók egyelőre nem találkoztak értékbecslővel, illetve ha volt is kint az önkormányzat embereivel, akkor arról nem kaptak egyértelmű tájékoztatást, illetve visszacsatolást. Az ingatlan értékbecsléséről meg főleg nem! Tudomásunk szerint jelenleg csak az önkormányzat jogásza jár ki a telepre, de  ő nem hivatalos értékbecslő.

Ügyintézési, közigazgatási, bírósági és egyéb eljárási költségek, követeléskezelés:

Minderre 60.000.000 millió forintot számoltak el, amely alá akár a szociális munkát is eltudnának számolni, azonban várhatóan az árverezési vagy kilakoltatási költségeket, a rengeteg közös költségtartozás széljegyre való bejegyzésének ügyvédi költségét  kalkulálták be, amely hosszú idejű elmaradása a Vagyonkezelőnek és éppenséggel nem a lakhatás megtartását, adósságkezelést célozza meg, hanem az emberek, családok ellen használják majd fel. 

Társasházi tartozások megfizetése- 153.000.000 Ft

Nem igazán értjük, hogy majd 1-1,5 év alatt ez a tartozás hogyan növekedhetett majdnem a kétszeresére. A 2016-os beszámoló szerint a társasház kintlévősége: 81.907.884 Ft-ra rúgtak.

Közös költség tartozás-220.000.000 Ft

A 2016-os beszámoló szerint a közös költség tartozások 151.612.643 Ft-ot tettek ki. (lásd: a Kontúr Egyesület összefoglalóját,  mely kalkulálta a közös költség tartozások vajon hány évre visszamenően gyűltek fel)  Ennek egy része elévült (60 hónapnál korábbi tartozások), mert sok esetben nem indította meg a társasház a behajtást. Mindez azt jelenti, hogy a közel 120.000.000 Ft-tól esik el a Társasház, mivel a 5 éven túl  a tartozások  már nem behajthatóak. Tehát ennek fényében a közös költség tartozásra maximum 60-90 millió forintot tudna az önkormányzat elszámolni. 

Ha ezeket a tételeket az önkormányzat bekalkulálta, akkor ez vajon azt jelenti, hogy nem fogja tartozásként levonni ezeket a lakóktól a vételárból? 

Megvásárolt ingatlanok terhei: 200.000.000 Ft

Ide az önkormányzat a üres és megüresedő lakások nyílászáróinak falazásával, őrzésével, valamint ellenőrzésével kapcsolatos költségeket, illetve a társasház közös udvarának és közvetlen környezetének folyamatos rendben tartását, hulladékszállítással kapcsolatos költségét kalkulálta be. 

Jelenleg a tapasztalatok szerint 1 fő jár ki végigfényképezni a lefalazott önkormányzati lakásokat. Május óta egyszer került alapos kitakarításra a terület, illetve arról tudunk, hogy a Kőkert Nonprofit Kft heti 3 alkalommal szemétszállítás után rendbe rakja a kukák helyét, de szemetet, bútorokat nem szállítanak el. 

Összegzés:

- Ma Magyarországon lakhatási válság van. A Hős utca 15. alatt álló két épület lebontásával újabb ingatlanok mennek kárba. Mondjuk ezt úgy is, hogy a Hős utcából mindenki menekül a kialakult állapotok miatt, illetve mondjuk ezt úgy is, hogy a B épület valóban rossz  állapotban van, ahogy az A épület közmű hálózata is. 

- Továbbra is fontos lenne, hogy az Önkormányzat és az általa preferált civil szervezet partnerséget ajánljon a jelen lévő Kontúr Egyesületnek -akik 5 éve settlement avagy közösségi munkát végeznek a területen- és a lakók felé is, hiszen a helyi tudás mindennél többet ér.

- Sajnálatos, hogy a támogatói okiratban nem kerültek  nevesítésre az ún. soft elemek ( szociális munka, munkahelyteremtés, képzés stb.) amelyek minden telepfelszámolás alfája és omegája kellene hogy legyen. Mindezt az EMMI által kiadott szakmapolitikai stratégia is indokoltnak tartja, s ugyan szerepel az önkormányzat Antiszegregációs Tervében is, hogy ezen elemekre forrást biztosít, de ez hosszú évek óta nem teljesül. 

- Talán a lobbinak és a képviselő testületi ülés elé beterjesztett javaslatnak köszönhetően a 2,1 milliárd forintból a ház bontására nem lehet költeni ebből az összegből. Ez egyrészt a lakosság szempontjából örömhír, hiszen a támogatás jelentős részét a lakhatás megoldására lehet költeni. Ugyanakkor az Illatos úti telep felszámolása óta tapasztalat, hogy minél tovább húzza az önkormányzat a bontást annál drágább lesz a telepfelszámolás, hiszen az őrzési költség jelentős összeget tehet majd ki.  Fontos lenne már most gondolkodni arról, hogy a köztes átmenetet (kiköltöztetések) miként lehet a legköltséghatékonyabban, ugyanakkor a leghumánusabban megoldani. Ebből is látszódik, hogy a telepfelszámolás átgondoltsága kérdéses. 

- Egyes költségvetési sorokat láthatóan jelentősen túlkalkulálták, ezért az ott fennmaradó összegeket fontos lenne, hogy a lakók lakhatására fordítsák. Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzat ne 4,2 millió forintot ajánljon fel a tulajdonosoknak, hanem olyan összeget, amelyből a tulajdonosok másik lakást tudnak vásárolni Budapesten. Javasoljuk, hogy a Hős utcai lakók (első körben akik 0 és 1 millió forint közötti tartozással rendelkeznek mihamarabb kapjanak egy olyan árajánlatot, amelyből lakhatásukat megtudják oldani elsősorban Budapesten. Mindezzel a folyamat felgyorsítható lenne, illetve elkerülhetőek lennének a kisajátítási eljárások, aminek során az önkormányzat ugyancsak köteles cserelakást felajánlani, ha a lakástulajdonos azt kéri. (Ez alól kivétel, ha valakinek másik lakása is van.) 

- Fontosnak tartjuk, a lakásrendelet módosítását, kiemelten azt, hogy öröklakás megváltása során az önkormányzat határozatlan idejű lakásbérleti szerződést ajánljon fel a tulajdonosoknak. Mindez ugyan csak a felszámolás folyamatát segítené és gyorsítaná. 

- Jó tanácsként javasoljuk az önkormányzatnak, hogy mivel várhatóan nem fog beleférni a 2019. év végi határidőbe, ezért  indítsa el a támogatási okirat meghosszabbítását a Belügyminisztériumban, hogy a rendelkezésre álló összeget 2020. végéig fel lehessen használni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hosutcahangjai.blog.hu/api/trackback/id/tr1414190071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Numi, na mi? Numida! 2018.09.12. 23:38:45

A gyakorlatilag (társadalmilag-fizikailag) értéktelen Hős utcai lakásokért a hasonló méretben vásárolható budapesti átlaglakás átlagárát (10-15? millió Ft?) elvárni szerintem barokkos túlzás. De magát a lakhatási jogot elismerve a kőbányai önkormányzat is lehetne annyira rugalmas és élelmes, hogy a leromlott állapotuk miatt jelenleg üres, mintegy 500 db önkormányzati bérlakásból amennyit kell, 3-4 millióért teljes körúen felújít, összkomfortosít, és ezeket nem bérlakásként, hanem csere ingatlantulajdonként kínálna fel a Hős utcai lakástulajdonosoknak... Ezzel kb. mindenki nyerne, feltéve, hogy nem a droggyártók és kereskedők költöznének be a cserelakásba, ezzel annak környékét elzüllesztve.