A legutóbbi közösségi beszélgetésen valaki elsírta magát. Ezért megkértük a lakókat, mondják el, milyen most itt lakni.

Teljes bizonytalanságban vagyunk. Az életünk munkája az a tulajdon. Véres izzadsággal szerezted. Próbáltál értéket vinni bele, felújítani. A külső dolgokat nem javították, pedig mi például fizettük a közös költséget. Ha kívül romlik, annak bejön a hatása a lakásba is.
Most pedig itt van mellettünk az építkezés, és azon imádkozunk nap mint nap, hogy ne szakdjon ránk a ház, de úgy tűnik, ez senkit nem érdekel. De hova menjél?
Szanálásra van ítélve, az állam jóváhagyásával, támogatásával, amivel nem tudnak elszámolni.

Hogy lehet, hogy ezt mindenki hagyja?

Nem szeretnénk még egy telet itt kibírni. Ott a félelem, hogy meddig bírja a ház. Az ablakunk fölött meg van nyílva a tető, a szomszéd fölött is. Ezt a telet nem is biztos, hogy kibírja már, ha jön még egy nagyobb hóesés.
De azt se tudod, hogy szólj-e ezért, mert akkor jön most megint az a félelem, hogy életveszélyessé fogják nyilvánítani, és kiköltöztetnek, akkor annyid sem marad, hogy legalább bent legyél a lakásban. Azt se tudod, hogy mit csinálj, mivel teszel jót, mivel ártasz.
A legutóbbi ajánlat nekünk egy 30 millió körüli lakás volt, a különbözetet az 5 millióhoz képest 10 év alatt kellett volna megfizetni. Miért nem fogadtuk el? Mert nem tudunk havi 200 ezret kifizetni.
Nem értjük, nem értem, hogy az állam miért nem kezd valamit a helyzettel. Miért nem teremtenek olcsó lakhatási lehetőségeket, miért nem segítenek?

Nem mi akartunk innen elköltözni, ők akarják szanálni.

De őket nem érdekli, félrenéznek. Itt álltak a sorok kígyózva a drogért, és senki nem csinált semmit akkor sem, akkor is félrenéztek.
Az ember próbál kitartani, de ha potyognak a fejedre a téglák, nem tudsz mit csinálni.
Fogalmam sincs, mit csinálnánk,ha el kéne mennünk.

Önerőből jutottam oda, hogy megszerezzem ezt a lakást, abba tudjam hagyni az albérletezést. Nem szeretnék ennyi idős koromban újra albérletbe menni, hisz azért teremtettem meg ezt a lakást, hogy a magam ura legyek.

Nem akarom feladni a magántulajdont. Ha feladod, ha valakitől bérelsz, onnantól ő azt csinál veled, amit akar. 5 év múlva ha kitalálnak valamit, mi lesz? Ha kiadtad a kezedből a magántulajdont, a kezében vagy. Hiába mondják, hogy adnak egy határozatlan idejű szerződést, nem hiszek nekik, nem bízok bennük. Nem bízom a jó szándékukban. Ha jó szándékúak lennének, ha segíteni akarnának, miért 30 milliós lakásokat akarnak ránksózni? Miért nem olcsóbbakat vettek? Hány bőrt akarnak még lehúzni rólunk? Hány bőrt akarnak még lehúzni a Hős utcáról? Nem azt látom, hogy segíteni akarnának, hanem hogy 3-4-szer annyit akarnak lehúzni.
Az államtól kapták a pénzt, az abból vett lakást akarják kifizettetni velünk.
Az elején 3-4 milliókat kínáltak. Akkor még bérlakást sem. Egyetlen dolgot láttunk világosan: hogy az nem érdekli őket, hogy tudunk-e lakni. Sem az, hogy az ajánlatuk számunkra vállalható-e. 23 milliós különbözetet nem lehet 10 év alatt letörleszteni, számunkra lehetetlen. Ezért nem bízom bennük, nem akarok a bérlőjük lenni.

Nagyon nagy az elkeseredés az egész házban, mert azt látjuk, hogy itt emberszámba nem vagyunk véve.
Egy csomó közszolga is lakik itt, ápolók, hajléktalanszállón dolgozók, iskolában dolgozók. Az állam számára végeznek hasznos munkát, a társadalom javára. És amikor nekünk van szükségünk segítségre, akkor a mi javunk senkit nem érdekel. Bűnözőkkel vesznek egy kalap alá, mert a média is ezzel van tele. És én ezzel nem tudok mit csinálni.
Nem tudok mit csinálni, el vagyok keseredve, hogy meddig bírja az épület, és hogy mi meddig bírjuk a bizonytalanságot idegileg.Semmit nem szeretnénk mást, csak egy ilyen állapotú lakást, mint ez. Ha lehet, nem ilyen szegregátumban. Ha már nekünk el kell menni. Pedig nem is mi találtuk ki, hogy menjünk el.
Rengeteg dolgunk tönkre ment itt, rengeteg minden tönkrement a ház állapota miatt. 

Ráadásul akárhova mész, ha meglátják, hogy Hős utcai vagy, akkor neked már nem fognak igazat adni, akkor már úgy beszélnek veled...
Én továbbtanultam a magam pénzén, éjszaka tanultam, hogy dolgozni tudjak. Engem nem támogattak a szüleim.
Én sem így, ilyen helyen szeretnék élni nyilván, de ezt kaptam, így tudtam lakást kapni.

Nem tudnak rólad semmit, csak hogy Hős utca. Nem tudják, hogy milyen véres izzadsággal kerültél te ide.

Csak azt látják, hogy te itt vagy. Hogy min mentél keresztül, mit jelentett a vízfelszín felett maradni, hogy ne süllyedj le a fertőbe, azt senki nem tudja.Könnyű megítélni, de nem látod, mi van amögött, hogy én most itt vagyok. Minden ember élete egy regény, de azt senki nem nézi.
A lakásra a hitelt a 2008-as válság előtt vettem fel. Hirtelen 58 ezerre nőtt a törlesztőrészletem, úgy, hogy 78 ezret kerestem. Én se tudom megmondani, hogy fizettem ki, hogy nem maradtam el vele. Nem tudom, hogy hogy csináltam.

Hiszem, hogy mellettem itt vannak az angyalok.
És most nem látom, hogy ezt hogy fogjuk megcsinálni, ebből hogy fogunk kijönni.

Azt látom, hogy nem tudok kikerülni abból az ördögi körből, amit a szüleim támogatásának a hiánya jelent. Ha nem kaptál abban támogatást otthonról, hogy könnyebb legyen az életben az indulásod, akkor ebből az ördögi körből nem tudsz kikerülni, valami mindig visszahúz.
Nekem tényleg mindent magamnak kellett megszerezni, munka melett tanulni, talpon lenni, elérni, hogy legyen egy lakásom, ez emberfeletti küzdelem. Eddig jutottam belőle, és most ezt akarják kihúzni a lábam alól.
Mert ha megtudják, hogy a hősben lakom, máshogy állnak hozzám, pedig én nem adtam rá okot. Akármennyire ez a ház, ez a lakás másoknak ez a legalja, nekünk ez az életművünk. És ezzel nem törődnek. Pedig nem egyedüli eset az enyém, Magyarországon nagyon sokan szenvednek attól, rossz a szülői hátterük. Ha nem vagy nagyon tudatos, könnyű lecsúszni.
De én hiába akadályoztam meg ezt, most nem látom, hogy ebből hogy kerülünk ki.

A COVID előtti utolsó poszt is erről szólt, nem gondoltuk volna, hogy majd fél évvel később még ugyanerről kell írnunk: a Vagyonkezelő (?) által kibontott, és úgy, ahogy van, otthagyott lakásokról. A cél papíron az, hogy önkényesek ne költözzenek be ezekbe a lakásokba.

A hatás viszont az, hogy a még ott lakók számára egyre élhetetlenebb a hely.

"Figyelemmel arra, hogy a lefalazott lakásokat ismeretlenek szisztematikusan újra és újra kibontották, az a döntés született, hogy a továbbiakban a falazás helyreállítására nem kerül sor, a lefalazás alkalmatlan volt a lakások védelmére. E döntés mellett szólt az az érv is, hogy a lakások nyitottan, átláthatóan tartásával megelőzhető, hogy az ingatlanokban – mint ahogy történt az számos esetben a szomszédos ingatlanokból történő faláttörés útján – illegális tevékenység folytatására kerüljön sor."

- írta nekünk az alpolgármester, levelében.

Egyrészt: pár lakást valóban feltörtek ismeretlenek, a többit azonban a Vagyonkezelő. 

Másrészt: üresen hagyott lakások maradnak még bőven, hisz vannak nem önkormányzati, de magára hagyott, akár prímán bebútorozott lakások is a házban. 

Végül pedig: az illegális tevékenység folytatására is sor kerül sajnos továbbra is (már ha ezalatt a drogfogyasztás van értve), a feltört lakásokban ugyanis kényelmes kis belövőszobák jöttek létre.

Egyébként nincs problémánk a belövőszobával, amennyiben üzemeltetése tudatos és szakemberek által ellenőrzött, de nem tartjuk jónak, hogy az önkormányzati finanszírozású prevenciós gyerekfoglalkozásokat tartó alapítvány helyiségétől két ajtónyira legyen.

Miközben alkalmatlanná tették az üres lakásokat a beköltözésre, egyúttal életveszélyessé is tették azokat.

Itt egy kicsit ki kell térnünk a környezetre: gyerekes családok élnek itt, huszonpár négyzetméteres lakásokban. Természetes, hogy a gyerekek a hatalmas udvarban játszanak, különösen most, amikor 30-40 fok van. A gyerekek pedig – egyébként a felnőttek is – kíváncsiak, természetes, hogy egy felnyitott, de bebútorozott és így különféle kincseket rejtő lakatlan lakásba bemennek játszani.

Az utóbbi napokban, hetekben elkezdték kitépni az üres lakások addig sértetlen ablakait, ajtóit, tokostul. Nem a lakók, nem az önkényesek, nem a hajléktalan vagy csak nyugodt drogozásra vágyó szerfüggők, hanem a vagyonkezelő (?) megbízottjai (?). Nemcsak a folyosó felőlieket, hanem az utcaiakat is. Most combközépig érnek az ablaknyílások a szobákban.

Kíváncsiak vagyunk rá, hogy amikor majd egy gyerek kizuhan egy ilyenen, azért egész pontosan, személy szerint ki lesz a felelős.

Mivel több ízben felszólítást kaptunk erre, ezúttal jelezni fogjuk a Bárka Gyermekjóléti Központjának, hogy gyerekek veszélyeztetve vannak az épületben, méghozzá, úgy tűnik, a vagyonkezelő által, de ezt már nem a mi tisztünk megítélni.

Nem is tudjuk, most mit javasoljunk... A vagyonkezelő és a döntéshozók védelembe vételét?

Azt hittük, ennél már nem lehet durvább a helyzet, de lehet. 

Tegnap előtt (augusztus 12.) a már mindennapos vízfolyás mellé a következő történt. Az ablaktokok kitépése közben (?) sikerült leszakítani a gázórát (?), megsérteni a gázcsőcsonkokat (?). Nem tudjuk, egész pontosan mi történt, hisz előtte le volt zárva a lakás, mindenesetre miután eltávoztak az ablakokat és ajtót kitépő szakemberek, ömleni kezdett a gáz. A lakók egymást riasztva fejvesztve menekültek. Egy halláskárosult párt alig sikerült figyelmeztetni, hogy jöjjenek ki a lakásból. Óriási hajcihő, mentő, rendőrök, a vagyonkezelő felelős munkatársa, majd végül a gázosok is megérkeztek. A „rend” helyreállt.

A lakók érthetően fel vannak dúlva:

Ezek fel is robbantanának minket, csak hogy már elmeneküljünk végre?! 

És itt már tényleg azt gondolnánk, hogy ennél nincs lejjebb, de van: Legalább egy szomszéd néninél (de, lehet, hogy másnál is) továbbra sincs gáz. Mai telefonos érdeklődésére a vagyonkezelő „felelős” munkatársa elmondta, hogy többé már nem is lesz. Majd átkapcsolt a műszaki osztályra, melynek szintén felelős munkatársának kapcsolása után valahogy megszakadt a vonal...

A Hős utcában valami bűzlik. Mi régóta mondjuk, hogy itt nagyon nagy gáz van.

Innentől csak az aggódás marad. Több lakó is elmondta: ő egész nap imádkozik, hogy

nehogy ez az egész akció itt emberéletekbe kerüljön.

Ezúton köszönjük Papp Zoltán, önkormányzati képviselő látogatását a Hős utcában, és hogy részt vett az általunk szervezett lakossági fórumon.

Ritka alkalom, hogy helyi politikus kampányidőszakon kívül ellátogat a telepre. Fontos hangsúlyoznunk, hogy most először kaptak valós tájékoztatást, konkrét információkat az itt lakók.

Mindazonáltal, hogy továbbra is problémásnak tartjuk:

• a tulajdonosok kisemmizését, hosszú távon hajléktalanságba való hajszolását
• a szociális program nélküli telepfelszámolást
• a telepen a vagyonkezelő által nyitva hagyott lakásokat, melyek táptalajai a fertőzésnek, bűnözésnek
• a Hős utcában kialakult bizonytalan helyzetet, 

a lakókkal, mint egyenrangú állampolgárokkal való párbeszédet, véleményük meghallgatását jó iránynak gondoljuk.

A Hős utca 15/b épület második emeletén 2004. december 20-án gázrobbanás történt. 

Ennek következtében több lakás lakhatatlanná vált, a függőfolyosók, gáz és elektromos vezetékek sérültek meg. 

Annak ellenére, hogy a társasháznak érvényes biztosítása volt, az önkormányzat és Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. állítása szerint, a biztosító által fizetett kártérítés nem fedezte a helyreállítási költségeket. 

Nem hivatalos forrásból származó információnk szerint nem zárható ki, hogy a biztosító a teljes kárt megtérítette. Arra vonatkozó írásos bizonyítékot, hogy a biztosító ténylegesen mit fizetett ki, a közös képviselő többszöri sürgetésük ellenére, a mai napig sem bocsátott a magántulajdonosok rendelkezésére. Ezek a dokumentumok állítólag az önkormányzatnál találhatók.

Az önkormányzat a mielőbbi helyreállítás  érdekében 2005-ben három alkalommal összesen 94.400.000 Ft HITELT nyújtott a társasháznak. 

A társasház elfogadta az önkormányzati hitel visszafizetését, ami ekkorra 98.411.460 Ft-ra emelkedett. Eddig arra sem érkezett válasz, hogy mi okozza a 4.011.460 Ft különbözetet.

Az önkormányzati hitel visszafizetését a 98.411.460 Ft figyelembevételével állapították meg 185,50 Ft/hó/m2 törlesztő részlettel öt év futamidőre. 

A hiteltörlesztés összegét  a Vagyonkezelő előterjesztésére 2005-ben, 93 Ft/hó/m2-re, futamidejét tíz évre módosította az önkormányzat.

Fentieket figyelembe véve a hitel visszafizetését az önkormányzat saját része után 2013. novemberében teljesítette úgy, hogy a társasháznak fizetendő hiteltörlesztést nem kellett megfizetnie, mert azt már a támogatás nyújtásakor előre megfizette.

A hitel visszafizetését a magántulajdonosok pedig 2014. januárjában teljesítették úgy, hogy a közös költségük megfizetésén felül fizették - és mind a mai napig fizetik - a 93 Ft/hó/m2 hiteltörlesztést is.  

Annak ellenére, hogy a magántulajdonosok hiteltörlesztési kötelezettsége 2014. januárjában lejárt, a hiteltörlesztést megszüntető határozat hiányában, mind a mai napig, havonta a közösköltséggel együtt fizetik a társasháznak a hitel törlesztő 93 Ft/hó/m2-t is, ami 2019. június 30-ig 24.355.284 Ft vagyoni hátrányt okozott a magántulajdonosoknak. 

Amikor a társasház közgyűlésén ezt a kérdést felvetettük, mindig kitérő választ kaptunk a hiteltörlesztés határidejének lejáratára vonatkozóan.

Megítélésünk szerint teljesen szabálytalan és visszaélés alapos gyanúja merül fel amiatt, hogy a társasház könyvelésében (egyszeres könyvvitel) és beszámolóiban nem követhető nyomon sem a tulajdonosok hitelvisszafizetése, sem pedig az önkormányzat kompenzációja.

A rendezetlen állapot és a zavaros elszámolás miatt az sem kizárt, hogy az önkormányzat a társasház közös képviselője közreműködésével, újból, immár a közösköltség csökkentésével, kompenzálja (lelakja) a teljes hitel összegét (a 98.411.460 Ft-ot), tehát azt az 53.847.000 Ft-ot is, amely eredetileg is az  önkormányzatot terheli. 

Ezzel  az önkormányzat további  53.847.000 Ft vagyoni hátrányt okozhatott a magántulajdonosoknak, így gyakorlatilag jogtalanul a teljes támogatási összeget a magántulajdonosokkal fizettethették meg.

Tekintettel arra, hogy az önkormányzat 2012. január 1.-től 2019. június 30-ig 73.319.590 Ft-ot kompenzált az őt terhelő közös költségből, ezzel a társasház súlyos likviditási helyzetbe került. Nagyrészt emiatt, a társasház nem tudott eleget tenni a közműfizetési kötelezettségeinek, amit ennek következtében késedelmi kamat, továbbá több mint 60 millió Ft végrehajtási költség is terhelt, amit a társasháznak, további vagyoni hátrányt okozva kellett megfizetni.

Miután a magántulajdonosok többszöri kérése ellenére a társasház közös képviselője nem bocsátotta rendelkezésre a fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatos alapos elszámolást és bizonylatokat, a fenti események bűncselekmények gyanúját vetik fel. 

Az önkormányzat 2012-től a gázrobbanás kapcsán nyújtott hitel teljes mértékű, újbóli „lelakásával” szisztematikusan  lehetetlen likviditási helyzetet teremtett a Hős utca 15/a-b társasházban, amiben a társasház megalakulásakor is többségi tulajdona volt. A médiában és egyéb kommunikációiban pedig folyamatosan az ott élők rossz fizetési morálját hangsúlyozta, amivel maga generálta a Hős utcai lakók stigmatizálását. Úgy állította be az ott élőket, mint akik semmirekellő, a társadalom nyakán élősködő, nem kívánatos személyek, akiket száműzni kell Kőbányáról, de még Budapestről is.

Az önkormányzat nem volt kíméletesebb a mélyszegénységben élő bérlőivel szemben sem.  2013-tól folyamatosan, évente 20 – 40 bérlő bérleti jogviszonyát szüntette meg kilakoltatásokkal.  A felmondott bérleti szerződések helyett újat nem kötött, a lakásokat lefalazták. 2018.-ban összesen 36 határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlő elhelyezéséről kellett az önkormányzatnak gondoskodni, amit szintén törvénysértő módon valósított meg, mert a határozatlan idejű bérleti szerződéseket felmondta és helyettük határozott idejű szerződéseket kötött.

A 2014 - 2015-től súlyossá váló droghelyzet kapcsán sem tette meg az önkormányzat a tőle jogosan elvárható szükséges intézkedéseket. Egészen 2017-ig nem történt semmi, amíg az 1-es villamos vonalán történtek nem kaptak nagy nyilvánosságot. Ezt követően járőröző rendőrökkel vették körül a Hős utca 15/a-b épületeket, ami az ott élők életét keserítette meg napi szinten, de droghelyzet vissza szorítását nem szolgálta. Ami jelentős javulást hozott a Hős utcai drogelosztó központ felszámolásában, azok a rendőrségi razziák voltak, melynek során a dílerek többségét előzetes letartóztatásba helyezték. Ezen túlmenő átgondolt, érdemi intézkedés a droghelyzet felszámolására sem a Hős utcában, sem pedig Kőbánya viszonylatában nem történt.

Image by Clker-Free-Vector-Images from Pixabay

... biztosan mindenkinek ismerős ez a játék a gyerekkorából. Játsszuk ezt most felnőtt játékként. Tehát:

Mit érdemel az a bűnös, aki......

• ... aki a rábízott értékes dolgot, holmit, nem megfelelő módon kezeli?
• ... aki eljátssza azoknak az embereknek a bizalmát, akiknek a vagyona részben tőle függ?
• ... aki nem törődik a rábízott érték rendben tartásával? 
• ... aki nem átlátható módon kezeli az emberektől a kiadások fedezésére kapott pénzt? 
• ... aki ahelyett, hogy intézkedne,mert ez a kötelessége, homokba dugja a fejét?
• ... aki a kisebbség érdekeit nem tartja szem előtt, csak a többségnek akar megfelelni?
• ... aki minden érdemi válasz alól kibújik, mint az angolna, mert a valóság bevallása rá nézve terhelő lenne?
• ... aki hagyja, hogy tönkremenjenek a rábízott értékek, mert neki nem érdeke a fennmaradásuk?
• ... aki a rábízott pénzzel könnyedén bánik, nem számol el vele megfelelő módon?
• ... aki minden fórumon csak ellene tesz a kisembereknek?

Azt hihetnék a fenti kérdések alapján, hogy egy politikai hirdetést olvasnak, mert azok most éppen aktuálisak..... de NEM!!! Ezek egy társasház lakóinak a kérdései a közös képviselőjük felé, aki bár "közös", de semmiképpen sem az a "képviselő", aki az itt élő kisemberek érdekeit, értékeit, elvárásait, vagy épp a törvényt betartva végezné a munkáját.

Mindezt azért, hogy a "nagy testvérnek", a többségi tulajdonos elvárásainak megfeleljen - noha az nem is él ebben a társasházban, mégis tönkreteszi-tönkreteteti az itt élő lakók életét a "hanyagságával".

Hanyagság az, amit nemtörődöm módon,de nem direkt károkozással teszünk. Nézzük,hogy definiálja az értelmező kéziszótár:

hanyagság főnév -ot, -a (többes számban ritka)

1. A hanyag (1, 2) melléknévvel kifejezett jellembeli tulajdonság, amely vminek pontatlan, felületes végzésében, vmely kötelesség elmulasztásában nyilvánul meg; nemtörődömség, felületesség. Hivatali hanyagság; hanyagságból elmulasztotta kötelességét. 

Hanyagságot írtam, de lehetne ezt inkább előre megtervezett forgatókönyv alapján történő lepusztításnak, anyagi és lakhatási ellehetetlenítésnek, lejáratásnak, de akár direkt szemétségnek is nevezni.

Én nem nevezném hanyagságnak ...

• a társasház és környékének takaríttatásának elmulasztását, 
• a lépcsőház világításának a visszaállíttatását,
• a közös költségek megfelelő módon való be nem hajtását,
• a magas közös költségtartozások felhalmozásának engedését, 
• az önkényes lakásfoglalók jelenlétének megengedését, eltűrését,
• az ellenőrzések elmulasztását,
• A TÁRSASHÁZI KÖZGYŰLÉS MEG NEM TARTÁSÁT, 
• a lakók hitegetését, minden módon, minden dologban és helyzetben,
• a megfelelő elszámolás be nem nyújtását a lakók felé,
• az előző évek elszámolásainak valótlan tartalmát,
• az egész éves közös képviselői díj februárban történő leemelését a ház számlájáról...

.....és még sorolhatnám ezt vég nélkül, napestig. De mi értelme lenne? Önök most az mondhatnák, ezt a közös képviselőt le kell váltani! Tudják mit, IGAZUK VAN! LE KELLene váltani, ha az olyan egyszerűen menne. Mivel az önkormányzat a többségi tulajdonos, ezt csak bírósági úton tudnánk megtenni  (nyilván nem szavazna a saját alkalmazottja ellen), DE NINCS BIZTOSÍTÉK ARRA, HOGY A KÖVETKEZŐ JOBB LESZ.

Tehát véget nem érő bírósági hercehurca kerekedne belőle..... amíg az folyik, tovább tartana ennek a háznak a pusztulása, leromlása, lakói érdekeinek a semmibe vétele és anyagi kifosztásuk, valamint az emberhez méltatlan körülmények között való lakhatásuk - pedig ezekért a szemétségekért még fizetnek is, és mégis semmibe vétetnek!

A 1101 Budapest, Hős utca 15/A-B 

épületekről szól a fenti "játékos" kis történet.

Önökre bízom ennek a történetnek a megítélését és tanulságainak levonását.

Illusztráció: Peter H képe a Pixabayen

Veled is megtörténhet! - Otthonrombolás, országosan címmel, 2019. szeptember 13-án, délután köztéri beszélgetést szervezett a Kontúr Egyesület a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor sétányon. A beszélgetésen Magdi, Márta és Sándor, Hős utcai magántulajdonosok és más, kisajátításban érintettek is felszólaltak, köztük egy MÁV-telepi lakó és egy érdi értékbecslő is, aki másfél éve küzd a helyi önkormányzattal, ami a piaci ár felét kínálja csak a férfi tulajdonáért.

Vörös Anna fotói

Bebizonyosodott, hogy ami a Hős utcai lakókkal történik, távolról sem egyedi eset. Országos probléma, hogy az önkormányzat, akár a törvények be nem tartásával, méltánytalanul alacsony összegért akar magántulajdonokat megvásárolni olyan telken, amire - ilyen-olyan okból - szüksége van.

A beszélgetésen Tóth Lívia, Stemler Diána, Papp Zoltán, ellenzéki képviselőjelöltek és Somlyódy Csaba, polgármesterjelölt is kifejtette véleményét. A kőbányai önkormányzat képviselőtestületének további tagjai nem éltek a Kontúr meghívásával, ismét elzárkóztak a Hős utcai magántulajdonosokkal folytatott érdemi párbeszéd lehetőségétől.

A sajtó munkatársai közül Tompos Ádám, a Magyar Hang újságírója és Oszvald György, a 10kerkult újságírója is arról számolt be, hogy D. Kovács Róbert Antal, polgármester és a kőbányai alpolgármesterek rendre nem reagálnak a sajtó megkeresésére sem, még arra sem méltatják őket, hogy levélben utasítsák vissza a sajtóval való találkozást, írásban tagadják meg a válaszadást.

A teljes beszélgetés itt visszanézhető:

Sokan kérdezhetik tőlünk, hogy miért fogadunk politikusokat a Hős utcában. Alapvetően azért, mert úgy gondoljuk, hogy a Hős utca mindenki számára nyitott.

Általában mi szoktuk elhívni/meghívni közösségi beszélgetésre a kerület képviselőit, polgármesterét, hogy ismerjék meg a helyszínen a helyieket, és gondolkodjunk közösen a hogyan továbbról és a megoldásokról (hozzátesszük, hogy meghívásunknak eddig egy kormánypárti képviselő sem tett eleget). De vannak olyan helyi és budapesti politikusok akik maguk jelzik, hogy jönnének, és kérdezik, hogy segítenénk-e nekik egy kicsit jobban megismerni a helyi embereket.

2019. szeptember 11-én Karácsony Gergely, főpolgármester-jelölt és Somlyódy Csaba, X. kerületi polgármesterjelölt látogatott el a Hős utcába, helyi képviselőjelöltekkel közösen, kerületbejárásuk keretében. Fiatalabb és idősebb lakók is szívesen beszélgettek velük.

(Fotók forrása: https://www.facebook.com/karacsonygergely/)

Magdi és Márta ráadásul a lakásukban fogadták Karácsony Gergelyt. A kormányhivatal mindkettőjüktől 5,5 millió körüli összegért kívánja kisajátítani az ingatlanját.

A főpolgármester-jelölt és a polgármesterjelölt videóban számoltak be a tapasztalataikról:

A kőbányai önkormányzat képviselőtestülete augusztus 29-én 8 nem, 3 tartózkodás és 1 igen szavazattal elutasította a Kontúr Közhasznú Egyesület által előkészített és Tóth Balázs, képviselő által beadott előterjesztést, amellyel megnyugtatóan rendezni lehetett volna - többek között - a Hős utca 15-ben lakó magántulajdonosok lakhatását, így jelentősen előmozdítaná a telepfelszámolást is.

A beadott helyi lakásrendelet-módosítás lehetővé tette volna, hogy az önkormányzat határozatlan idejű bérleti szerződésű lakásokat ajánljon fel a Hős utcai magántulajdonosok számára. Az önkormányzat jelenleg ugyanis csak határozott idejű bérleti szerződést köthet bérlőivel, maximum 5 évre.

A helyi ellenzéki képviselők közül csak Tóth Balázson (LMP) volt jelen az ülésen.

A Kontúr Egyesületet és a Hős utcai magántulajdonosokat Mihály Bulcsú (a Kontúr Egyesület alelnöke, szociális munkás) képviselte. Hozzászólása az alábbi videóban meghallgatható:

Beváltotta fenyegetését a Kőbányai Önkormányzat. Miután a Hős utca 15-ben élő magántulajdonosok nem fogadták el az önkormányzat által az ingatlanjaikért ajánlott, kétségbeejtően alacsony összegeket, az önkormányzat – ahelyett, hogy konstruktív megoldásokkal állt volna elő (például határozatlan idejű bérlakást ajánlott volna a lakóknak) -  kisajátítási eljárásokat kezdeményezett.

Nemrég megszületett az első kisajátítási határozat, amely 5,5 millió forint kártérítést állapít meg egy Hős utcai magántulajdonért. (A kormányhivatal igazságügyi szakértője által megállapított összeg állítólag megegyezik az önkormányzat által – állításuk szerint - korábban megrendelt értékbecslésben szereplő összeggel. Valójában a korábbi értékbecslésről, melyre az önkormányzat hivatkozik, a lakóknak nincs információjuk; tudomásunk szerint abban a lakásban sem járt korábban értékbecslő, amelyre a kisajátítási határozat most megszületett.)

A magántulajdonosokat képviselő Kontúr Egyesület két héttel ezelőtti sajtóközleményében arról írt, hogy a kisajátításnak eleve nincs jogalapja, már

eleve az önkormányzat kérelmét el kellett volna utasítania a kormányhivatalnak, ha nem az önkormányzat kénye-kedve, hanem a hatályos jogszabályok szerint dönt.

 Most az értékbecslést vesszük górcső alá.

Egy másik magántulajdonos (aki a közeljövőben kézhez kaphat egy hasonló kisajátítási határozatot) ugyanis megosztotta velünk a saját lakásáról készült szakértői véleményt (értékbecslést). A lakók, a Kontúr Egyesülettel közösen alaposan átrágták, megemészteni azonban nem tudták a számos hibát, pontatlanságot és csúsztatást, amitől a dokumentum hemzseg. Arról nem is beszélve, hogy

az igazságügyi szakértővel szemben több olyan alapvető kritika merül fel, melyek önmagukban is megkérdőjelezik az értékbecslés jogszerűségét és elfogadhatóságát.

Hosszú, de annál izgalmasabb poszt következik!

Törvénysértő hiányosság

Kezdjük azzal, hogy az szakértő a szakvéleményét olyan bélyegzővel látta el, melyen nem szerepel nyilvántartási szám. Pedig az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. XLVII tv 16.§ (4) bekezdése egyértelműen fogalmaz:

„Az igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, és köteles azon feltüntetni a nyilvántartási számát. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjével is. A bélyegző feltünteti az igazságügyi szakértő nevét, az igazságügyi szakértői igazolványában meghatározott szakterületét és a nyilvántartási számát.”

Ennyit a függetlenségről

Az igazságügyi szakértő 2019 áprilisában úgy készítette az értékbecsléseket a Hős utcában, hogy őt lakásról lakásra az önkormányzat alkalmazottja kísérte, ez a szakértői véleményben is szerepel.

Véleményünk szerint már csak ezzel újabb súlyos hiba, az összeférhetetlenség ténye is igazolható.

De, hogy tovább borzoljuk a kedélyeket: elképzelhető, hogy a szakértő ily módon bizonyított „pártatlanságát” az önkormányzat a piaci ár többszörösét is meghaladó, lakásonként 250 000 (összesen 1 millió) forintos díjazással honorálta, a Hős utcai telep helyzetének rendezésére kapott 2,1 milliárd forintból. A közérdekű adatigénylésre válaszként kapott dokumentum tanúsága szerint ugyanis 2019. április 2-án 4x250 000 Ft „szakértői költség előleget” helyezett letétbe az önkormányzat.

Vajon ilyenkor nem nyomasztja a polgármestert a közvagyonnal való felelősségteljes gazdálkodás súlya?

Ezúton emlékeztetnénk az önkormányzat munkatársának kísérői szolgálatait igénybe vevő, az egyértelműen túlzó honoráriumot esetleg elfogadó, és egyébként nem szabályos bélyegzőt használó szakértőt az igazságügyi szakértők esküjére:

„Én ................................ esküszöm, hogy az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állam- és szolgálati titkot, valamint a tevékenységem során tudomásomra jutott tényeket és adatokat megőrzöm; igazságügyi szakértői tevékenységem során részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, a jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően járok el.”(Az eskütevő meggyőződése szerint:)„Isten engem úgy segéljen!”(idézet Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. XLVII tv. 6. § (2) bekezdéséből)

Blöff vagy elhallgatás?

„A rendelkezésemre álló dokumentumokból megállapítható, hogy a kisajátítási eljárás (sic!) megalapozott közérdekű cél megvalósítása érdekében kerül sor” (idézet a szakvéleményből)

A kisajátítási eljárás során az önkormányzat nem csatolt kisajátítási tervet. Napvilágot látott ugyan egy tervrajz a Hős utcai házak helyére tervezett sportpályáról, de úgy tudjuk, ennek a hitelesítése nem történt meg. Hogy miért éppen ezen a telken kell megvalósulnia annak a sportberuházásnak, melyet az önkormányzat közérdekű célnak tekint, azt semmilyen dokumentum nem tárgyalja.

Kérdés tehát, hogy mégis milyen dokumentumokra hivatkozva állítja az igazságügyi szakértő, hogy a kisajátítási eljárás megalapozott?

Ez növeli a Hős utcai ingatlan értékét, a szakértő szerint

A szakértői véleményben foglaltak szerint az ingatlan értékét növelő tényezők:

• településen belüli elhelyezkedése
• infrastrukturális ellátottsága
• az épület megközelíthetősége

Soroljuk a problémáinkat:

A szakértő egy mondattanilag értelmezhetetlen mondatban kifejti, hogy „a vizsgálat tárgyát képező lakás a Budapest X. kerületében a Hős utca Hungária körút-Pongrác utca közötti részen a Hős utca- Zách utca keresztezésének közelében helyezkedik el a X. és XIV. kerület határának közelében” (idézet a szakvéleményből), azt viszont kihagyja, hogy a lakást a VIII. kerület is határolja, hiszen a Hős utca másik fele már a VIII. kerülethez tartozik. 

„A környék infrastrukturális ellátottsága megfelelő. Alapfokú közintézmények, kereskedelmi szolgáltató egységek 1-2 Km körzetben rendelkezésre állnak.” „Az ingatlan megközelítése akár tömegközlekedési eszközökkel akár egyéb járművel kedvező.” (idézetek a szakvéleményből)

Nos, véleményünk szerint a környék infrastrukturális állapota nem, hogy megfelelő, hanem KIVÁLÓ. Nem csak alapfokú közintézmények vannak a környéken, hanem a szomszédban található a Nemzetvédelmi Egyetem is.
A legközelebbi kereskedelmi szolgáltató egységek (Penny Market, Lidl) nem 1-2 km-re találhatóak, hanem mindössze 500 méterre. 1-2 km-es körzetben viszont található hipermarket (Tesco), barkácsbolt (OBI), gyógyszertár, benzinkút, bevásárlóközpont (Aréna Pláza), köztéri park, vendéglátóipari egységek is.

Az ingatlan megközelíthetősége szintén több, mint „kedvező”: az 1-es villamos megállója 500 méterre található, de csupán 200 méterre van a 95-ös és 195-ös busz megállója is. Egyetlen villamosmegállóra található a 2-es metró Puskás Ferenc Stadion megállója és a Stadion Volánbusz-pályaudvar, 4 villamosmegállónyi távolságban van a 3-as metró Népliget megállója és a Népliget Volánbusz-pályaudvar.

Teljes mértékben figyelmen kívül lett hagyva, hogy a terület Budapest egyik lehetséges fejlődési centruma lehet  a közeljövőben, „új városközpont” - ahogy azt a portfólió.hu is írja. A településrészen hamarosan átadják az Aréna Business Campust, is amelynek látványtervéről épp a napokban jelent meg egy videó.

A településrész várható gazdasági fellendülése miatt a környékbeli ingatlanok értéke evidens módon felértékelődik. Véleményünk szerint súlyos hiba, hogy a szakértő ezzel egyáltalán nem számolt.

Márpedig a telek (már csupán elhelyezkedése okán is) értékes. Szakértői hiba, ha ezt a kártalanítási összeg megállapításánál nem veszik figyelembe.

Ez csökkenti a Hős utcai ingatlan értékét, a szakértő szerint

A szakértői véleményben foglaltak szerint az ingatlan értékét csökkentő tényezők:

• az épület felújításra szoruló műszaki állapota
• félkomfortos komfortfokozata
• ingatlanpiaci szempontból nem keresett
• az épületben nincs lift
• a VII. fejezetben részletezett szempontok

Máris soroljuk, hol itt a gond:

A Hős utca 15. alatti társasház több mint 50%-a mindig is az önkormányzat tulajdonában állt. Az itt élő magántulajdonosok a társasházi közgyűlésben mindig is kisebbségben voltak.

Vagyis minden, a társasház műszaki állapotát érintő kérdésben mindig is az önkormányzatnak volt döntési joga. Az önkormányzat pedig úgy döntött, hogy hagyja leromlani az épületeket.

Az önkormányzat - kivételes - értéknövelő beruházását, azt, hogy a függőfolyosón acéllemezek kerültek beépítésre, a szakértő értékcsökkentő tényezőnek tekinti. (Mellesleg hibásan úgy fogalmaz, hogy „a lemezmezőket acélgerendával, alátámasztásokkal erősítették meg”.)

Nem értjük, miért merül fel egyáltalán ez a szempont az értékbecslés során. Annál is inkább, hiszen – legjobb tudomásunk szerint – az önkormányzat nem továbbértékesíteni kívánja a területet, hanem ő maga kívánja sportpályaként hasznosítani (ezért kell a lakóknak menniük, ezért kezdődnek a kisajátítások). Hiába állítják tehát, hogy a terület pillanatnyilag nem értékes az ingatlanpiacon, az önkormányzat számára ettől függetlenül értékes, megszerzendő.

Nem mellesleg, meggyőződésünk, hogy elhelyezkedése és a 3. pontban említett várható gazdasági fellendülése miatt a telek igenis keresett lenne, nagybefektetők körében.

Ez a megállapítás ily módon irreleváns. Szakmai hiba a lift hiányát értékcsökkentő tényezőként számításba venni. (Ennyi erővel értékcsökkentő tényezőnek minősülhetne az is, hogy „nincs jakuzzi” vagy „nincs körpanorámás kilátás a Himalájára”.) Ha az összehasonlító értékelésbe bevont ingatlanokra sem jellemző a lifttel való ellátottság, a Hős utcai ingatlanok esetében miért kifejezett elvárás?

A szakértő először is leírja, hogy (idézzük): „Mindeközben a terület a főváros egyik legstigmatizáltabb lakónegyedévé vált, mely a média tudósításain keresztül bűneseteivel és botrányaival hívta fel magára a közvélemény figyelmét és negatív színben tünteti fel az ott élő embereket.”

Azt tehát kiemeli, hogy a médiatudósításoknak stigmatizáló hatása van, amiből logikusan az következik, hogy a Hős utca megítélését ezekre alapozni nem lehet. A szakértő nem is ezt teszi.

Ugyanakkor viszont - érvényes önkormányzati felmérések és statisztikák hiányában (a szakértő más dokumentumot, melyet a szakvélemény elkészítéséhez felhasznált, nem is nevez meg) –

az ELTE Angelusz Róbert Szakkollégiumának 4 évvel ezelőtti kutatási eredményeit citálja, azokat az eredeti szövegkörnyezetből önkényesen kiragadja és megtévesztő módon azt sugallja, hogy ezek a jelenlegi helyzetre érvényes megállapítások.

Nem teszi egyértelművé továbbá, hogy a hivatkozott tanulmány– ahogy címe (Pillanatképek a Hős utcából) is mutatja - csak egy pillanatképet nyújtott a Hős utcai telepről és nem is reprezentatív.

A szakértői vélemény VII. fejezetében leírtakat a szakértő jelentős értékcsökkentő tényeknek tekinti. E megállapításokra alapozva csökkenti 30%-kal az összehasonlító értékbecslés során a Hős utcai ingatlan értékét.

A szakértő azt írja:

„Az ELTE gyorsjelentése szerint a magánkézben lévő lakások több mint a felében (az összes lakás 30 százaléka) nem a tulajdonos lakik. Az albérlők által lakott lakások tulajdonosai már régebben ezelőtt költöztek el a telepről. Arra is van azonban példa, hogy a magánlakásokat az albérlőknek nem a valódi tulajdonosa, hanem harmadik személy adja ki.”

A közel 250 akkori háztartásból csupán 73-ban (köztük 34 magántulajdonban) sikerült interjút felvenni az ELTE kutatása keretében. A szakértő által idézett adatok erre a kis mintára vonatkoznak, ő mégis azt sugallja, hogy jelenleg a magántulajdonú lakások felében nem a tulajdonos lakik.

Azon túl, hogy egyértelműen hamis, ez az információ önmagában nem lehet releváns a tárgyalt ingatlan értékének meghatározásánál.

A szakértő így folytatja:

„Évek során folyamatosan romlott a Hős utcai ingatlanok közbiztonsági állapota is. A bűncselekmények száma megnövekedett.”

Az ELTE kutatása ezt semmilyen formában nem állítja. Ha más forrásokra bevallottan nem támaszkodott a szakértő, akkor

ezt a kijelentést mivel támasztja alá?

A közbiztonsággal kapcsolatban nem mellesleg maga a kőbányai polgármester nyilatkozott úgy, nemrégiben, hogy „az utóbbi hónapokban azért jelentősen változott a helyzet a rendőrségnek köszönhetően, ellehetetlenült a drog- és bódítószer-kereskedelem a környéken” (D. Kovács Róbert Antal, InfoRádió, 2019.05.24.). Ezt miért hagyta figyelmen kívül hagyta a szakértő?

„A közbiztonságot tovább rontja, hogy a kiürített és elfalazott lakásokat ismételten feltörik. Erről a helyszíni szemle idején lehetőségem is volt meggyőződni.” – olvashatjuk a szakvéleményben.

Kifejezetten örülünk annak, hogy a Kormányhivatal igazságügyi szakértője ily módon tényként rögzítette, hogy a kőbányai önkormányzat nem képes gondoskodni tulajdonának védelméről, és nem képes fellépni a nyilvánvaló, sorozatos bűncselekmények ellen.

A közbiztonságot tehát bizonyíthatóan az önkormányzat impotenciája, gondatlansága rontja. A rossz közbiztonságból adódó ingatlanérték-csökkenést azonban a szakértő nem kompenzálja.

Az ingatlan értékét csökkentő utolsó környezeti-társadalmi tényező, a szakértő szerint az, hogy „az épületben lakók foglalkoztatottsága jócskán elmarad a fővárosi átlagtól, a munkanélküliek aránya itt lényegesen nagyobb.”

A szintén az ELTE (mindössze 73 háztartására vonatkozó, 4 évvel ezelőtti) kutatásából származó adat az értékbecslés szempontjából nem lehet releváns.

Felfoghatatlan, miért érne kevesebbet egy lakás pusztán azért, mert a szomszédjában munkanélküliek laknak.

Mindezek ellenében a szakértő maga jelenti ki:

Köszönjük, hogy ezt megállapította! De akkor, hogy történhetett az mégis, hogy jelentős mértékű értékcsökkenést hajtott végre a szakértő azáltal, hogy az értékbecslésben korrigált fajlagos értéket számolt?

A Kstv. 9. § (3) bekezdése a következőket mondja ki:

„a) az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét,b) ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke – összehasonlításra alkalmas ingatlanok, illetve ezek forgalmának hiányában, vagy forgalmukra jogszabályban elrendelt korlátozás, illetve más ok miatt – nem állapítható meg, az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, földrajzi és gazdasági adottságait, termőföld esetén a művelési ágat, a földminősítés szempontjait és az ingatlan jövedelmezőségét kell figyelembe venni.”

Vagyis a kártalanítás meghatározásakor a kisajátítandó ingatlanhoz hasonló jellegű, fekvésű, hasznosítású ingatlanok szabadpiaci adásvételére vonatkozó adatokat kell figyelembe venni, tehát a teljes körű kártalanítási eljárás során értékcsökkenés nem állapítható meg. 

Számítási hibák az értékbecslésben

A 25/1997-es PM rendelet kimondja, hogy

„Az értékmódosító tényezők értékmódosító hatása a fajlagos alapérték 30%-os mértékét csak kivételes esetben, legfeljebb az alapérték 50%-ával haladhatja meg. Ilyenkor az értékelőt indokolási kötelezettség terheli.” (25/1997-es PM rendelet)

A szakértő a tárgyalt Hős utcai ingatlan értékét jóval több mint 50%-kal csökkentette:

• épület állaga: -10%,
• műszaki állapota: -20%,
• nagyság, használhatóság: -5%,
• ingatlanpiaci keresettség, környezet: -30%,
• komfortfokozat: -20%.

A szakértő korrigált fajlagos érték számítása után, rendeletbe ütköző módon 178.000 Ft/négyzetméter árat állapított meg, ami tehát elfogadhatatlan.

Márpedig a 25/1997-es PM rendelet kimondja, hogy 

„Az értékelést - a (8) bekezdésben foglalt kivételekkel - a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában megjelölt módszerek közül legalább kétféle, lehetőség szerint azonban mind a háromféle módszerrel el kell készíteni. Ezt követően értékek és eltérések elemzése alapján, az óvatosság elvét követve kell az értékelési szakvéleményben a hitelbiztosítéki értékre javaslatot tenni.”

(A hitelbiztosíték érték a rendelet értelmében: valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke.)

Ezzel kapcsolatban azonban fontosnak tartjuk megjegyezni azt is, hogy piaci és forgalmi értéket kizárólag az ingatlan adottságait és a mindenkori piaci viszonyokat figyelembe véve, úgy lehet meghatározni, ha az ingatlan kellő ideig ki van téve a szabadpiaci hatásoknak.A Hős utcai ingatlanok esetében ez nyilvánvalóan nem valósul meg (hiszen egy évtizede bontásra van ítélve a telep).

A szakértő megállapítja ugyan, hogy 2017-2019 között az ingatlanok forgalmi értékében emelkedés történt, ezt azonban nem veszi figyelembe a Hős utcai ingatlan esetében, a szakvélemény VII. fejezetben részletezett, környezetre és társadalmi helyzetre vonatkozó - ahogy fentebb bizonyítottuk - hibás vagy pontatlan megállapítások miatt.

A szakértő az összehasonlító értékelés módszerével határozta meg az ingatlan értékét, azonban az összehasonlításba bevont Pongrác telepi és Diószegi Sámuel utcai lakások feltüntetett ára 2017-es, nem idei.
A szakértői véleményben a 2017-es NAV-os adatok szerint a Diószegi utcában 217.000 Ft volt az átlagár, míg a Pongrác telepi lakások esetében 380.574 Ft.
(Megjegyezzük, hogy az ingatlannet statisztikájában a laposdűlői téglalakások esetén 2017 decemberében 368.150 Ft-ot jelez, 2019. áprilisában ez az érték 544.185 Ft volt. )

A szakértő végül 4 450 000 forintban határozta meg a felbecsült Hős utcai ingatlan forgalmi értékét.

Végül, de nem utolsó sorban, fontosnak tartjuk felhíni a figyelmet arra, hogy a szakértők sajnos csak a NAV által rendelkezésükre bocsátott ingatlanárakra szoktak hivatkozni, ezek az adatok azonban nem evidens módon lehetnek összehasonlító értékbecslés alapjai. A szakértők szerint az ingatlanhirdetések sokkal pontosabb tájékoztatást nyújtanának.

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium Kisajátítási Joggyakorlat-elemző csoportja által, 2015-ben készített, Kisajátítási perek gyakorlata- összefoglaló vélemény című tanulmány a következőket írja:

„A NAV által szolgáltatott összehasonlító adatok összehasonlításra teljesen alkalmatlanok (ez nem a NAV hibája) a tényleges összehasonlításra és az összehasonlítás alapján a korrekciós tényezők kidolgozására. A NAV által szolgáltatott összehasonlító adat főbb problémái:• csak az ingatlan tulajdoni lapjából, illetve az adásvételi szerződésből adódó adatokat tartalmazza. (Természetesen, hiszen csak ilyen adatok birtokába jut.) 

• az adásvételi szerződésben szereplő ár nem mindig a tényeges értékesítési ár. Az adásvételi szerződésben sok esetben az adó elkerülés céljából a valós értékesítési árnál kevesebbet szerepeltetnek. (A NAV esetlegesen felülvizsgálja a szerződésben szereplő árakat, de ez a felülvizsgálat nagyon nagyvonalú, ha a környékbeli áraknak megfelel, akkor nem vizsgálja az esetleg eltérő műszaki állapotok, komfortfokozat miatti eltéréseket, vagy a telek vonatkozásában az esetleg eltérő övezeti besorolást pedig végképp nem).
• nincs egységes rendszer az összehasonlító adat kiadásnál, illetve hogy nem mindent ellenőriz a NAV ügyintéző, így csak az ellenőrzötteknél van valamivel több adat. • az ügyintéző válogatja az összehasonlító adatokat és nem a szakértő, így lehet, hogy lenne jobb adat is, de a szakértő azt kapja, amit a NAV ügyintézője ad 
• ha nem bírósági kirendelés, akkor még gyengébb az adatszolgáltatás, mert még pontos címet sem kap a szakértő.

A hirdetések lényegesen több összehasonlításra alkalmas adatot tartalmaznak és színes fényképpel ellátottak.

Bár a hirdetési összehasonlító adatokat a kirendelő hatóságok általában nem fogadják el, de véleményem szerint a hirdetésekben szereplő kínálati árak megfelelő korrigálásával összehasonlításra a hirdetési adatok jobban felhasználhatók.”

Összefoglaló

Röviden összefoglalva az igazságügyi szakértő értékbecslése az alábbiak miatt megkérdőjelezhető:

• formailag nem felel meg az előírásoknak,
• megkérdőjelezhető a szakértő függetlensége,
• a szakértői vélemény több jelentős pontatlanságot is tartalmaz,
• elfogadhatatlan mértékű értékcsökkentéssel számolt a korrigált fajlagos érték kiszámításakor.

A Hős utcai értékbecslés egy vicc – mondhatnák a lakók, ha nem az életük és a magántulajdonhoz való jog múlna rajta.

Nagyon reméljük, hogy az önkormányzat jobb belátásra tér és előbb-utóbb elfogadja, hogy a Hős utcai magántulajdonosok korrekt kártalanításra jogosultak. Ha máshogy nem, hát majd a bíróság nyomására…